

A legérdekesebb dokumentumokat tárja fel hónapról-hónapra a Ládafia: A hónap dokumentuma a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárából.
Ez alkalommal Németh Csaba az evangélikus egyház gyulai megalakulásával foglalkozott. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ezek az iratok miért a gyulai levéltárban, miért nem az evangélikus egyháznál vannak. Németh Csaba kiemelte, ennek megvan az oka, hiszen a megalakuláskor az egyik vezető szerepet Ladics László töltötte be, akit az evangélikus egyház világi elöljárójává, felügyelőjévé is megválasztottak.
A gyulai evangélikus egyház 2024-ben ünnepelte megalapításának, önállósításának 100. évfordulóját. Németh Csaba kiemelte, 1907. március 10-én történt az első értekezlet, amikor a város evangélikusait összehívták. Az 1900-as népszámlálás kimutatása szerint 800 evangélikus volt Gyulán, úgy gondolták, hogy ennyien már el tudnak tartani egy önálló gyülekezetet is. Németh Csaba kiemelte, a török idők óta a gyulai evangélikusok betagolódtak helyi református egyházba, egy presbiter képviselte őket a református egyházi tanácsban. 1907-ben ezen még nem szerettek volna változtatni, így ekkor elhalasztották a döntést. Ladics László július 3-án hívott össze egy újabb tanácskozást. Ekkor a lehető legkisebb önállósodás mellett döntöttek.
1907. decemberére alakult meg az első gyulai evangélikus egyház szervezet, ekkor választották meg az első presbitériumot, ekkortól lett Ladics László a felügyelő. 1913-ban kimutatták, hogy Arad és Gyula között csaknem 2000 evangélikus élt. Ekkor úgy döntöttek, hogy egy Gyula központú missziói egyházat hoznak létre, amely leányegyháznak megfelelő státuszt kapott. Ekkortól kinevezett gyulai segédlelkész is volt, egy békéscsabai evangélikus tanítót, Vidovszky Kálmánt neveztek ki, aki közel 10 évig látta el a feladatát.
Végül az 1924. március 15-i presbiteri ülésen döntöttek arról, hogy az egyházközség önállósítását kérelmezik. Augusztus 12-én az egyházmegyei közgyűlés áldását adta a kérelemre. A szeptember 25-én tartott kerületi közgyűlés is jóváhagyta a gyulai missziói egyház anyaegyházközséggé való átalakítását. A vezetésére Kemény Gábort nevezték ki.