Kulturális mozaik

A Himnusz születésnapja

Nemzeti imádságunk, Kölcsey Ferenc Hymnusának keletkezési évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján változatos programok kínáltak szellemi töltekezést az érdeklődők számára. Hódmezővásárhelyen a nyaranta megrendezett Kerámia Szimpózium alkotásai váltak láthatóvá az Alföldi Galériában, és a közönség betekintést nyerhetett egy magángyűjteménybe, amely olyan jeles alkotók munkáival büszkélkedhet, mint Endre Béla, Kohán György, Tornyai János vagy Szalay Ferenc, míg a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ a Mártélyi Alkotótábor alkotásait sorakoztatta föl. A csongrádi Csemegi Károly Könyvtár a közkedvelt előadóművész házaspár, Dezső Dóra és Szűcs Miklós Ezerszer Júlia című előadóestjével tisztelgett az ünnep előtt, amely Petőfi hitvese, az alkotóként is figyelemreméltó Szendrei Júlia alakját helyezte a középpontba. Szegeden két kiállítás megnyitója tisztelgett a kultúrünnep előtt. A Pataki Ferenc Príma-díjas festőművész vezette Belvárosi Rajzkör Károlyi utcai műteremgalériájában Oláh János festőművész lépett a közönség elé az utóbbi évek stiláris fejlődését reprezentáló tárlattal, míg a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Dugonics téri átriumban a város néhai díszpolgára, Kopasz Márta festő- és grafikusművész szerteágazó életművét felölelő kiállítás nyílt, amelyen a maguk műfaji sokszínűségében váltak láthatók grafikák, metszetek és festmények, köztük az életmű ikonikus és kevesek előtt ismert darabjaival.

Nyugodj, Bajazzó!

Életének 92. esztendejében visszaadta lelkét Teremtőjének a magyar operajátszás jeles alakja, Szeged díszpolgára, Gyimesi Kálmán. A legendás bariton Kisvárdán született. Orvosi hivatása elé akadályt gördített osztályidegen származása. Zeneakadémiai tanulmányai során figyelt föl rá Tito Schipa, minek folytán az opera szülőföldjén, Olaszországban tökéletesíthette tudását olyan mesterek keze alatt, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok hőskorában Turandotként vendégeskedő Gina Cigna. A bel canto operastílus elsajátítása mellett ígéretes biztatásokat kapott tanáraitól nyugati karrierje megkezdéséhez, ám ő hazatért, hogy a kádári kultúrpolitika szorításában a vidéki operajátszás szolgálatának szentelje tehetségét. A máig emlegetett Vaszy-korszak meghatározó művészeként kivételesen gazdag repertoárt alakíthatott ki, amely a ritkán játszott klasszikusoktól a modern operákig ívelt, és időtálló énekesi életutat alapozott meg. Nemzetközi összehasonlításban is kivételes, hogy egy bariton tizenöt Verdi-szerepet tudhasson a magáénak – köztük a Falstaff címszerepét éppúgy, mint Fordot –, miközben a Hunyadi Cilleijeként éppúgy remekelt, mint a Bánk bán Tiborcának szerepében. Kiváló karakterizáló­képességének köszönhetően felejthetetlen Zsupán volt A cigánybáróban, de a musical rajongói is örökre a szívükbe zárták, amikor Digne püspökét alakította A nyomorultak szabadtéri világpremierjén.

„A diktatúrák tükre” –avagy képek a félmúltból

Különleges hangulatú, fotós és történészi szemszögből is izgalmas kötettel jelentkeztek a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, Hegedűs Anita, Medgyesi Konstantin és Sólyom Péter. A két korszakos szegedi fotóriporter, Liebmann Béla és Enyedi Zoltán hagyatékából válogató album lapjain mintegy első kézből, a fotóriporter szemszögéből tárulnak elénk a huszadik század második felének ünnep- és mindennapjai, a propagandisztikus céllal, gondosan megrendezett és a fényképész lencsevégére kerülő spontán, ám annál beszédesebb pillanatok. Tanúi lehetünk egyebek mellett Rákosi Mátyás díszpolgárrá avatásának, a szovjet tankok 56-os szegedi „vendégeskedésének”, vagy a történelem sodrában irányt változtató, forradalmi és ellenforradalmi tömeg felvonulásainak a diktatúra ellen vagy épp amellett, változatlan díszletek között…