Gyulatelevízió
Minőségi szimbiózis Gyulán
Immár nyolcadik alkalommal, Híd a múlt és a jövő között – Wenckheimektől az egyetemi oktatásig címmel rendezték meg a Gyulai Felsőoktatás Napját. Az esemény apropóját az adta, hogy a Gál Ferenc Egyetem belépésével nyolc éve újra szilárd alapokon működik a felsőoktatási intézmény a békési fürdővárosban.
A február 12-i programon Kiss-Rigó László püspök jelentette be, hogy a még hatékonyabb társadalmi szolgálat érdekében létrehozzák az országban egyedülállónak mondható gyermek- és ifjúságvédelmi tanszéket. A főpásztor beszélt a város és a helyi campus közötti együttműködésről is.
– Egy kis település számára nagyon fontos a templom és az iskola. Egy város számára is, de legalább ilyen lényeges a minőségi ipar és a felsőoktatás jelenléte. Gyula mindkettővel rendelkezik, és mondhatom, hogy mindkét intézmény minőségi szimbiózisban él a helyi közösséggel – fogalmazott Kiss-Rigó László.
A Gál Ferenc Egyetem megmentőként érkezett a térségbe akkor, amikor mások elhagyták azt – hangsúlyozta a kormányhivatal főigazgatója. Rákóczi Attila kiemelte, azóta komoly sikereket értek el, nemcsak a környéken élőknek kínálva diplomaszerzési lehetőséget.
Görgényi Ernő gyulai polgármester azt mondta, nagy jelentőséggel bír, hogy egy vidéki városban több mint három évtizede működik felsőoktatási intézmény, ezt persze Gyula különleges volta is magyarázza. Az, hogy jelenleg virágzik a fürdővárosi képzés, elsősorban a Gál Ferenc Egyetemnek köszönhető, hiszen közel egy évtizede kérdésessé vált az oktatás helyzete.
Dux László rektor úgy fogalmazott, egy ilyen esemény tovább erősíti azt a kapcsolatot, mely az egyetem és a térség különböző szervezetei, személyei között egyébként is fennállt.
Előadásában Bauer Barbara írónő Wenckheim Krisztina alakját állította a középpontba, mutatott rá az oktatás, a képzés jelentőségére, melyek felnőtt korunkban döntően befolyásolhatják életünket.
– A gyökereink határozzák meg, hogy kik vagyunk, de a döntéseinken múlik, hogy kivé válunk. Wenckheim Krisztina, amikor a térség egyik tehetős szereplőjeként úgy döntött, hogy létrehozza az árvaházat, akkor az édesapja által örökségül hagyott eszmeiség és a gyermekkorát végigkísérő minták alapját döntött. Ezért nem mindegy, milyen példákat mutatunk, mit és hogyan oktatunk – mondta Bauer Barbara.
A programon szó esett az evészavarok kulturális hátteréről és a történelmi egyházak szociokaritatív tevékenységének megújulásáról.
– A régi szolgáltatói, kollektív nevelési hagyományokon alapuló felügyeleti attitűdöt felváltja a törődő, az aggodalmon alapuló hozzáállás. Ez természetes hozzáállás kell hogy legyen minden olyan intézménynek, közösségnek, amely komolyan veszi a családjukat nélkülözni kénytelen gyermekekkel való foglalkozást – hangsúlyozta Kothencz János, az ÁGOTA főigazgatója.
Az eseményen együttműködési megállapodás született Gyula és a Gál Ferenc Egyetem között a „Fenntartható városok – fenntartható közösségek” programra építve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyetem négy karának hallgatói bekapcsolódhatnak a nemzetközi előadássorozatba.
