Gyulatelevízió
„Nyolcszáz éve Felsővároson” mottóval hirdetett jubileumi évet a szeged-felsővárosi egyházközség, hogy programokkal erősítse a plébánia közösségét az összetartozásban, a felsővárosi identitásban.
A jubileumi év nyitánya a Kiss-Rigó László püspökkel ünnepelt szentmise, ekkor indult útjára a 800 éves jubileumra készült ikon és imafüzet azzal, hogy az első család hazavitte. A görögkatolikus egyházművészeti alkotás az egykori és a mai templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja. Ez az ikon zarándokként befogadást kér az egyházközség területén élő hívektől. Március első hetében a négygyermekes Mészáros család volt a befogadó, akik imádkozták az erre a célra megfogalmazott imákat, kérték Mária közbenjárást a plébánia egész közösségéért. Az ikon egész éves vándorlást követően 2025 decemberében, a jubileumi év lezárásakor a templomban kap helyet.
A jubileumi év kezdeményezései mind a kötődést, az összetartozást hivatottak erősíteni. Megszólítanak minden korosztályt. Az idősebb generációt emlékidézésre kérik: gyűjtik a tárgyi emlékeket, fényképeket, emlékeikről kérdezik a jelenlegi és az elszármazott felsővárosiakat. Ezt a közösségi emlékezetet próbálják feltárni interjúk segítségével. Az összegyűlt anyagból kiállítás és kiadvány is készül.
A középiskolások számára kutatást hirdetnek, melynek célja ugyancsak a templom, a Felsőváros és lakói történetének feltárása, egyszerre a forráskutatás és az oral history eszközével. Általános iskolások jelentkezését várják arra a rajz vagy digitális grafika pályázatra, melyben a kreativitásé a főszerep: Milyen lehetett az első templom? Ennek megalkotása a feladat. Az egyházközségi családi nap fő attrakciója egy szabadulószoba lesz, a kulcsot a felsővárosi 800 év ismerete jelenti. A jubileumi évet novemberben bállal tervezik zárni. „Mi vagyunk a plébánia” címmel hatalmas mozaik fénykép örökíti majd meg a közösséget, amire a hívek saját fotóit várják.
A jubileumi év egyben szentév is. Ebből az alkalomból a plébános zarándoklatot szervez Rómába. Akik erre nem tudnak vállalkozni, őket „lelki zarándoklatra” hívja, és a plébánia közösségi termében mutatja be képben és szóban Róma fő templomait. Nagy az érdeklődés, a lelki zarándoklat alkalmait 70-80 érdeklődő kíséri.
Serfőző Levente a 800 éves imahely történetét ismertetve elmondta, a mai templom helyén már az Árpád-korban apátsági templom állt, amelynek védőszentje Szent Miklós püspök volt, akit az itt élő népek – halászoknak, hajósok – patrónusukként tiszteltek. Ez az első templom a tatárjárás idején elpusztult. Létét egy körülbelül száz évvel ezelőtti ásatás leletei és történeti források – egy 1225-ből fennmaradt oklevél – igazolják. Az ásatás során megtalálták a templom maradványait, melyre többszörösen ráépítkeztek. Először a domonkosok, akik 1318-ban telepedtek le Felsővároson, és templomukat ugyancsak Szent Miklósról nevezték el, ami a 150 éves török uralom alatt teljesen megsemmisült. A harmadik – mai – templomot az 1739-ben ide települt ferencesek, a minoriták építették fel a 18. században. A templomot 1928-ban külsőleg felújították. Ekkor épült a főbejárat elé az oszlopos timpanonos előrész, amely jobban kiemeli a templom bejáratát és védi a művészi kivitelezésű főkaput. 1939-ben a minoriták letelepedésének 200 éves jubileuma alkalmából belső felújításra is sor került. Sokéves kihagyás után 1999-től ismét a minorita atyák gondozták a templomot, és látták el a felsővárosi hívek lelki gondozását 2021 decemberéig, 2022-től a plébánia ellátását ismét a Szeged-Csanádi Egyházmegye vette át.
