Széchenyi barátjából politikai fogoly A százötven éve elhunyt Lonovics József kinevezett egri érsek, kinevezett kalocsai érsek, címzetes amasiai címzetes érsek volt – valamint politikus, diplomata, tudós, Széchenyi István barátja. S nem utolsósorban 1834 és 1848 között csanádi püspök. Lonovics József 1793. január 31-én született miskolci polgárcsalád gyermekeként. Alapfokú iskoláit szülővárosában …
Tovább »Mindszenty József és a Mária-év „Emberi méltóságot, szeretetet, igazságot!”
A magyarországi kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb egyházi áldozata volt Mindszenty József (1892–1975) bíboros, az utolsó magyar hercegprímás. 1948 karácsonyától 1956. október 30-ig előbb börtönben, majd házi őrizetben volt. Az ötvenhatos magyar forradalom néhány szabad napja után aztán az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Szabadság téri épületének …
Tovább »Megújul a gyulai ferences romkert
A közelmúltban megkezdődtek, mostanra pedig a célegyenesbe értek a munkálatok Gyulán, az Epreskert utcai romkertben. Ez a családi házak közé ékelt terület azért különleges, mert megmutat egy kisebb részletet a XV. században létrejött ferences rendházból. Maróti János macsói bán a XV. század első éveiben kért engedélyt VII. Ince pápától …
Tovább »Kereszt-Tűzben – a keresztények üldözése a Közel-Keleten
Egy kiállítás képei Ma már szinte unalmassá váltak azok a képsorok, amelyek a közel-keleti robbantásokról, etnikai-vallási alapon történő gyilkosságokról szólnak. Az ember bekapcsolja a tévét vagy a rádiót, s nem akad olyan hírfolyam, amelyben ne lenne szó naponta legalább egyszer efféle szörnyűségről. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, Kereszt-Tűzben című tárlata most arra vállalkozott, hogy a hírek mögé …
Tovább »Kulturális mozaik
Istenszömek rajzolója Különleges albumot vehettünk kézbe a szegedi egyetem Néprajzi Tanszékének jóvoltából. A 110 esztendeje született, világhírű fametsző és grafikus, Buday György 31 fiatalkori rajza a híres alsóvárosi építészeti motívum, a napsugaras házoromzat gazdag formavilágát örökítette meg az archaikus parasztpolgári létforma alkonyán, a húszas évek derekán. Buday György, aki a …
Tovább »Felkészülés az életadó szeretet megélésére
Azt mondják, hogy a házasságra való előkészület már kisgyermekkorban, a családban indul. Így van ez rendjén. Ám nemcsak az tény, hogy a mai huszonévesek nagy része csonka családban nőtt fel, és ez sok sérülés forrása lehet, hanem az is igaz, hogy még az otthonról hozott jó példa is kevés támaszt …
Tovább »Fröhlich Ida kapta a Gnilka-díjat
28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia A Római levél értelmezése az ortodox teológiában, a reneszánszban, a reformáció korában és a mai bibliatudományban címmel rendezték meg a 28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát augusztus 28-30. között. Az eseményen került sor a Gnilka-díj átadására. A reformáció idején a rómaiaknak írt levél a teológiai viták középpontjába került, ezt …
Tovább »Ahol modellértékű a cigány és nem cigány fiatalok együttélése
Ötéves a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium Idén ünnepli ötéves fennállását a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye alapított azzal a szándékkal, hogy roma és hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását támogassa felsőoktatási intézményekben. Az elmúlt tíz szemeszterben hetvenöt hallgató bevonásával több mint százötven saját szervezésű programot valósítottak meg. A szakkollégiumi …
Tovább »Szent Gellért Ifjúsági Találkozó
A Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodája 2017. szeptember 23-án rendezte meg a Szent Gellért Ifjúsági Találkozót az egyházmegye védőszentjének, Gellért püspöknek ünnepén. A rendezvénynek a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom, továbbá a Karolina Általános Iskola és Gimnázium adott otthont. Az idei találkozó témája a Kitartás volt. A több mint negyven településről érkező 450 fiatalt …
Tovább »Progresszív humanizmus, mint alternatíva az Európa előtt álló kihívásokra
„Dezső, én amióta elküldtek, semmit se változtam. Amit ígérhetők, egy progresszív humanizmus.” Bálint Sándor néprajztudós szavai ezek, amelyek akkor hangzottak el, amikor ötéves eltiltás után az 1956-os forradalmi események hatására Baróti Dezső rektor visszahívta a szegedi egyetem katedrájára. (1) Joggal kérdezhetjük, hogy az Alföld nagy keresztény humanistája miért látta szükségét …
Tovább »