Idén is pünkösdi királyt választottak hétfő délelőtt a Gyulai Várban. Az eseményt két évvel ezelőtt hozták létre azért, hogy felelevenítsék és megőrizzék a múltbeli hagyományokat. A megmérettetésre bárki jelentkezhetett. A Kerecsényi László Íjász Egyesület tagjai idén is vállalták a feladatot, hogy levezénylik a programot. A szervezők azt szerették volna, hogy …
Tovább »
A belvárosi katolikus templomba tartott a menet péntek délután. A Szent Vince Borrend Békés megyei lovagi székének tagjai egy közös képet is készítettek az épület falai között. A borrendi találkozó legfontosabb célja az volt, hogy kiválasszák a szervezet tizenkilencedik zászlósborát, emellett persze a közösség összetartása, erősítése is fontos szempontnak …
Tovább »
Második alkalommal rendezték meg hétfőn a korabeli hagyományok felélesztéseként a pünkösdi király választást Gyulán. A versenyzőknek többek között olyan feladatokat kellett teljesíteniük, mint az ágyúgolyó kitartása lehetőleg minél tovább, valamint íjászat, szablya használat, bajtárs cipelése, és az ivászati verseny.
Tovább »
Birinyi József Síppal, dobbal című előadásán az Által mennék én a Tiszán kezdetű népdal is elhangzott szerda délelőtt, az Illés Panna népdalkör előadásában. Birinyi József hangszeres szólista, néprajz – és népzenekutató az eseményre közel 70 népi hangszert hozott magával. A bemutató célja az volt, hogy ezeket megismertesse a fiatalokkal, …
Tovább »
Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Békés Megyei Népművészeti Egyesület szombaton, Békéscsabán. Az eseményen virággal köszöntötték az egykori alapítókat. Felidézték az indulás időszakát, valamint a közösség tagjai megemlékeztek az időközben elhunytakról is. Pál Miklósné, az egyesület alapító tagja és elnöke elmondta, sokat kellett tanulniuk arról, hogy mit jelent egy önszerveződő …
Tovább »
A gyümölcsfákra is felkötötték a megszentelt húsvéti sonka csontját, mert abban bíztak, segít, hogy jó legyen a termés. A húsvéti népi hagyományokkal kapcsolatban Széll János etnográfus, népi iparművész azt mondta, kevés olyan szokás maradt fenn, mely egy-egy kisebb tájegységre jellemző, a békési táj viszont bizonyos szempontból mértékadónak számít. – A teljes nyelvterületen, az …
Tovább »
Legnagyobb ünnepünk Húsvétkor a keresztény hívek a vallás alapítójának, a Megváltónak, Jézus Krisztusnak a föltámadását ünneplik: az életnek a halál, a jónak a gonosz, a fénynek a sötétség, Istennek a sátán fölötti győzelmét. A húsvét gyökere a zsidó pászkaünnep, amely a héberek Egyiptomból való megmenekülésének az emléknapja. Az ünneplők az őket a szolgaságból kivezető Úr áldását kérik a bő termés és a bőséges …
Tovább »
Húsvét vasárnapján Kiss-Rigó László püspök tartott szentmisét a szegedi dómban. A főpásztor hangsúlyozta, az emberiség sorsával, helyzetével kapcsolatban meglehetősen negatív tapasztalatokat gyűjthettünk az elmúlt időszakban. Ki gondolta volna, hogy a fejlett orvostudomány ellenére jön egy sok szenvedést okozó járvány? Ez még be sem fejeződött, már zajlik egy háború a szomszédunkban, …
Tovább »
Számos olyan húsvéti népszokásunk van, melyek a Kárpát-medence legtöbb pontján ma is élő hagyományt jelentenek. Széll János etnográfust az ünnepek apropóján arra kértük, elevenítse fel a legjelentősebb hagyományokat, illetve ha vannak ilyenek, akkor beszéljen a Békés megyére leginkább jellemző hagyományokról is.
Tovább »
Németül előadott műsorral, valamint furulya-előadással készültek a Németvárosi Óvoda növendékei és az Implom József Általános Iskola német nemzetiségi osztályai a húsvét közeledtét jelző tojásfaállítás alkalmából. Az Apor téren megrendezett esemény több éves hagyományra tekint vissza, és eredetileg német nyelvterületről származik. A húsvétnak több évszázados hagyománya van. Az elnevezését a …
Tovább »
Gyulatelevízió