

A Magyarok Nagyasszonya búcsú kiemelt jelentőséggel bír a katolikus közösségben, amelyet október második vasárnapján, a kegyoltár felszentelésének emlékünnepén tartanak.
A búcsúi szentmisén Szigeti Antal békéscsabai plébános elmondta, nem szükséges bizonyítani, hogy magyar őseink mennyire becsülték meg a Szent Istváni örökséget, a Szűz Mária tiszteletet. Az anyaországban közel nyolcvan Mária-kegyhelyet tartanak számon, ezek közül kiemelendő a csíksomlyói kegytemplom és ide sorolható a gyulai Nádi Boldogasszony templom is. A katolikus hit lényeges eleme a Mária-tisztelet, a mai virágbúcsú is ennek a tiszteletnek egyfajta megnyilvánulása.
Prédikációjában Szigeti Antal plébános kiemelte, sajnos az ünnepet beárnyékolja a világban zajló, a napokban kirobbant háborús esemény, ezért a békéért való imádkozásra szólította fel a híveket.
XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára, amikor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért. A vasárnapi eseményen, a Nádi Boldogasszony templomba érkező hívek a prédikáció után körmenetben járultak a Mária oltárhoz és elhelyezték virágaikat.