Teremtett világ és kultúra egysége Bálint Sándor a vallási kultúra első komoly hazai kutatója volt. Ennek vizsgálatát anyai örökségének tekintette. Másik fontos kutatási területe Szeged története, művelődés-, építészet- és irodalomtörténete, hangsúlyosan néprajza volt, amelyet apai örökségének tartott. Mindkét területen maradandót alkotott. Újfajta tudományközi látásmódja ma is meghatározó a néprajzkutatásban. Bálint Sándor munkásságát …
Tovább »
A művészetközvetítés fundamentumai A Dél-Alföldön számos jelentős kulturális intézmény működik, amelyek mind a közgyűjteményi (könyvtári, múzeumi, levéltári), mind a közművelődési színtéren (a művelődési központok és egyéb közösségi terek világában) országos ismertségnek, s sajátos arculatnak és alföldi egyediségnek örvendhetnek. Így kiállításaik és rendezvényeik nemcsak szakmailag és tartalmilag (tudományosan, művészetileg) igényes programok, de …
Tovább »
Világot teremtő deszkák Az egyházmegye első állandó színháza Szegeden jött létre 1735-ben. A nemes kezdeményezést további, hosszabb-rövidebb életű vállalkozások követték, változó sikerrel. A színielőadások létrehozásában élen jártak iskoladrámáikkal a kegyes piarista iskola tanárai és diáksága. Kelemen László 1800 februárjában az üresen álló fölsővárosi Szent György templomban – az úgynevezett „Tornyos iskolában” – telepítette …
Tovább »
Két birodalom királynője Tokody Ilona mintha az általa megtestesített operaszerepek éthoszát képviselné a mindennapokban is: Liú hűségét, Micaela odaadását, Mimi és Traviata tragikumát, a Végzet Leonórájának áldozatiságát, Aida és Melinda kiszolgáltatottságát – de Tosca tántoríthatatlan tartása és Nedda lobogó ösztönössége is a vérében van. Ami pedig a hűséget illeti: kivételes dolog, hogy egy magyar …
Tovább »
A magyar Alföld kulturális fellegvára Szeged. Király-Kőnig Péter, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor, dr. Szeghy Endre, Vántus István – ilyen nevek fémjelzik az örökséget, amelyre Szeged zenei élete követendő mérceként tartozik tekinteni. Vagy említsük a Szegedhez köthető énekeseket: Karikó Teréz, Gregor József, Berdál Valéria, Gyimesi Kálmán – nem is beszélve a Berdál-Sinkó-féle …
Tovább »
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett filozófus nevét a Klebelsberg Társaság egy évvel ezelőtti megalakulása hozta be a szegedi köztudatba. A Magyar Művészeti Akadémia főtitkárát kérdeztük a köztestület és az egyház, mint kulturális üzenetmondó kapcsolatáról, és a jeles művelődéspolitikus emlékét ápoló társaság tevékenységéről. ➜ Az egyház a kultúra eszközét is használja, amikor kilép a templom falai …
Tovább »
Régiónk, a Dél-Alföld irodalmi hagyományai évezredes múltra tekintenek vissza, s Csongrád-Csanád és Békés megye a népi szöveghagyományoktól a kortárs irodalmi törekvésekig számos irányzatnak volt kiindulópontja, illetve fontos állomása. A magyar irodalom gyökereit, s népünk ősköltészetének, népdalainak és népballadáinak a hagyományvilágát a tizenkilencedik század második felében és a huszadik század elején gyűjtötte össze példás alapossággal és mindmáig …
Tovább »
Általában az ábrázoló realizmus és a tájképfestészet hagyományvilága jut az eszünkbe a dél-alföldi képzőművészetről, pedig az alkalmazott grafikától a köztéri szobrokon keresztül az építőművészetig számos ágának van ezen a vidéken követendő tradíciója és minőségi alkotása. A képzőművészet dél-alföldi gyökerei több évezredesek, hiszen a Hódmezővásárhely határában föltárt Kökénydombi Vénusz nem pusztán kőkori szakrális emlék, de az …
Tovább »
Az alábbiakban Yoon Kuk Lee-vel, a szeptember 21-én kezdődő Szent Gellért Nemzetközi Zenei Fesztivál művészeti vezetőjével készített beszélgetés rövidített változatát közöljük. ➜ Az alapító Robert Christian Bachmann már a kezdetekkor karakteres elképzelésekkel körvonalazta a Szent Gellért Fesztivált. Ön utódjaként mit tart a legfontosabbnak? ➜ Volt szerencsém a kezdetektől fogva jelen …
Tovább »
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 11-i, szombati napján szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Kossuth Lajos téren. Ezt követően a hívek eucharisztikus, gyertyás körmenetben vonultak át a Hősök terére, ahol Erdő Péter bíboros szentségi áldásával ért véget az esemény. A szentmise előtt kulturális …
Tovább »
Gyulatelevízió