Gyulatelevízió
József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke című előadást láthatta a közönség legutóbb a Gyulai Várszínház kamaratermében.
A darab egy ember világának azon mélységeit tárja fel, melyek talán jobb, ha sosem kerültek volna napvilágra. Mindemellett a szöveg hozzásegít a költő, József Attila verseinek értelmezéshez, ezáltal ez is része az életműnek. A Szabad-ötletek jegyzéke helyenként rendkívül felkavaró, és fennáll a lehetősége, hogy olvasás után jelentősen megváltozhat a költőről kialakult kép.
Az Ülj Közelebb Produkció előadását Sütő András mutatta be Gyulán. A színművész az egy éves előkészületet követően négy és fél hónapig tanulta a 75 oldalas szöveget. Az anyagban többször érezte azt, hogy József Attila gondolatai akár az övéi is lehettek volna. Olyan univerzális témák jelennek meg a jegyzékben, mint többek között a szülő-gyermek viszony, valamint a párkapcsolatok.
Sütő András kiemelte, a felkavaró, sokszor, sok helyen megbotránkoztató, nyers és őszinte szöveg ereje abban rejlik, hogy nem József Attila szerkesztett lírai énjét ismerhetik meg a nézők, hanem mintha belelátnának a költő tudatalattijába. Megláthatják azt az oldalát, ami mindannyiunkban benne van, csak amint az eszünkbe jut egy olyan gondolat, azt nem hogy nem merjük kimondani, hanem besöpörjük egy képzeletbeli szőnyeg alá, és közben elszégyelljük magunkat.
A színművész kiemelte, József Attila maga sem számított arra, hogy mennyire mélyre, negatív spirálba fog kerülni írásával. A füzet közepén abba is hagyta az írást 1936 májusában, majd pár nappal később fejezte be azt.
