Gyulatelevízió
A kommunizmus áldozataira emlékeztek vasárnap délelőtt, a Béke sugárúti Erdődi Lajos emlékoszlopnál. Gyulán évek óta fejet hajtanak a résztvevők a kommunista diktatúrák áldozatai előtt.
Sinai Léna, Simonyi-díjas versmondó Zalán Tibor: Ékezet. Apámnak című költeményét mondta el. Az esemény szónoka, Dávid Péter középiskolai tanár kiemelte, ez az ünnep nem olyan ünnep, mint a többi. Nem forradalmár hősöket dicsőítünk, akik tízezreket megmozgatva rázták le egy nemzetről a bilincseket, és akik azután a szabadságharcosok véres poklában tűntek el, hogy még nagyobb dicsőségben szerepelhessenek az utókor előtt.
Dávid Péter kiemelte, Magyarország a tanácsköztársaság idején ismerkedett meg először a hazánkban hagyományokkal nem rendelkező, gyökértelen kommunizmussal, és vele együtt rögtön a vörös terrorral is. Az “egy kis munkára” elhurcoltak, az intézményesített erőszak áldozatai, a besúgók közt élő rettegők, az internáltak, a koncepciós perek áldozatai mind olyanok, akiknek az életét derékba törte a kommunizmus, vagy még inkább a kommunizmus álruhájában fellépő emberi gonoszság.
Dávid Péter hangsúlyozta, Magyarországon majd egy emberöltőnyi időszak telt el a kommunizmus groteszk, abszurd világában, ami nem maradt következmények nélkül. Még ma sem merünk vagy akarunk társadalmi szerepet vállalni, a közösségért cselekedni. Ezek olyan maradványok, melyeket nagyon nehéz egy társadalomnak levetnie magáról. Egy emberhez méltó feladat maradt számunkra, ez pedig az emlékezés. A tízmillió halálos áldozatra, a félrevezettekre, a megfélemlítettekre, a kényszermunkára hurcoltakra és a megkínzottakra.
