Vezetőségi-elnökségi ülést tartott március 25-én hétfőn délután a Békés megyei Vadászszövetség, és az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezete Békéscsabán.
A Bajzai utcai székházban Hrabovszki János, mindkét szervezet elnöke, valamint Zubercz Tibor vármegyei fővadász, és a kamara elnökhelyettese ismertette többek közt a napirendi pontokban meghatározott 2023-as beszámolókat, valamint a vadászszövetség, és a vármegyei vadászkamara idei költségvetési tervét.
A beszámolókból kiderült, tavaly 3008-an váltottak vadászjegyet Békésben, többen, mint előző évben, ebből 2852-en sportvadászok, 156-an pedig hivatásos vadászok voltak.
2023-ban a külföldi vadászoknak 542 engedélyt adtak ki vármegyénkben, ez 214-gyel kevesebb, mint a tavalyi évben. Az elhangzottak szerint ennek oka elsősorban világgazdasági tendenciákra vezethető vissza, és különösen szembetűnő az olasz és a spanyol vendégvadászok távolmaradása.
A vadászvizsgákról is szó esett: az elmúlt évben 10 vizsganapra 146-an jelentkeztek, közülük 80 fő tett sikeres vadászvizsgát. Tavaly is folytatódott a vadászkutyák Vadászati Alkalmassági Vizsgára történő felkészítése, a mintegy 20 felkészítési alkalom után 3 vizsganapon 30 kutya vizsgázott, közülük 26 eredményesen. A megnövekedett igényekre tekintettel vadhúsvizsgálói tanfolyamot és vizsgát is szerveztek; a Kormányhivatallal közösen lebonyolított vizsgára 31-en jelentkeztek, ahol mindenki sikeresen teljesítette a vizsgakövetelményeket.
Tavaly sikeresen lezajlott az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű program, mely fő célja a vadászat és vadgazdálkodás bemutatása az ifjabb korosztály számára. Összesen 6 helyszínen mintegy 700 diák ismerkedhetett meg a vadőrök feladataival, mindennapjaival.
A vármegye vadállományával, vadgazdálkodásával kapcsolatos észrevételek is elhangzottak: 2023-ban ahol volt érdemi fácán törzsállomány, ott kiváló szaporulat mutatkozott, sőt néhol még a szürke fogoly állománya is erőre kapott. Hasonlóan kiváló volt a mezei nyúl állományának produktuma is. Az őzállomány 2021-től kezdődő apadása
azonban továbbra sem maradt abba: a belső élősködők, a műtrágyák, vegyszerek és a pocokirtó szerek tovább csökkentették létszámukat, nyár középtől pedig az aszály tizedelte meg az állományt. Mindezek okán a vadászatra jogosultak jelentős önkorlátozásokat vezettek be a faj törzsállományának fennmaradása érdekében.
A szarvasfélék közül a gím mérsékelten, míg a dám dinamikusan növekvő létszámot mutat. A vaddisznó állománya tartósan alacsony, az előírásoknak megfelelően alakul.
A ragadozók közül az aranysakál további terjeszkedését emelték ki; a legintenzívebb gyérítés mellett is gyorsan nő az állománya, mely jelentős veszélyt jelent a vármegye többi vadállományára, így fenyegeti az őzeket, a nyulakat és a további apróvadakat is.