Gyulatelevízió
Peccol Sándor liturgiájával kezdődött a gyulai zsidóság elhurcolásának 74. évfordulója alkalmából megtartott megemlékezés vasárnap délben az izraelita temetőben.
Görgényi Ernő, a város polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a tragikus események szemtanúi közül ma már kevesen élnek, a gyulai zsidó közösség pedig a deportálások következtében megszűnt. Ezért az önkormányzat ettől az évtől kezdve magára vállalta a zsidó temető gondozását és a június végi megemlékezések megszervezését, amit eddig civilek végeztek. Görgényi Ernő emlékeztetett, Gyula gazdasági és kulturális életében meghatározó szerepet töltött be az innovatív szemléletű zsidó polgárság.
A MAZSIHISZ elnöki kabinetvezetője, Nagy Ákos az ünnepségen arról beszélt, hogy Gyulán a zsidó és nem zsidók együtt építették a polgári várost, ehhez pedig egymás iránti bizalomra volt szükség. Ez az első világháborút követően meggyengült, a második világháború tragikus eseményei pedig megszüntették azt. Nagy Ákos a bizalom újraéledésének tekinti, hogy az önkormányzat magára vállalta a helyi zsidó közösség emlékének ápolását, ezért ajándékként egy kipát nyújtott át a polgármesternek.A beszédek után Fodor György olvasott fel prózai összeállítást gyulai zsidók írásaiból.
A visszaemlékezések után a gyulai művészeti iskola tanárai és diákjai adtak elő egy Handel darabot, majd ezután a megjelentek az emlékezés köveit helyezték el az elhurcoltak emlékére állított sírkövön. 1944-ben több mint 400 gyulai zsidót deportáltak, közülük alig volt olyan, aki visszatért a városba.
