Gyulatelevízió
Soros konferenciáját tartotta péntek délelőtt a Békés Megyei Levéltár a gyulai városháza dísztermében. A rendezvény apropóját ezúttal a napjainkban népszerű, és a médiát is átszövő “katasztrófa” tematika adta, igaz, itt tudományos aspektusból.
{vsig}galeria/levtar{/vsig}
Az előadások megkezdése előtt a jelenlegi fenntartó képviseletében Erdős Norbert kiemelte, az elmúlt időszakban megerősödött az intézmény, dolgozói létszáma is emelkedett. A kormánymegbízott ezután el is búcsúzott, hiszen a levéltár hamarosan újra fenntartóváltáson esik át, ezúttal egy országos, szakmai szervezet kötelékébe szerveződik.
Az első előadást dr. Erdmann Gyula, a levéltár nyugalmazott igazgatója természeti csapások, ínséges évek, paraszti kiszolgáltatottság témakörben tartotta. Daróczyné Leiszt Emma az 1831-es és az 1873-as kolerajárványt hasonlította össze. Kevesen tudják, hogy az ország második szanatóriumát Békés vármegyében alapították. Erről és a tuberkolózis elleni védekezésről Héjja Julianna Erika beszélt. A levéltár igazgató helyettese, Sáfár Gyula a Körösökön lezajlott 1970-es és 80-as árvízről tartott előadást.
A járványok és természeti katasztrófák mellett a gazdasági életre nehezedő hullámvölgyek is érzékenyen érintették szűkebb pátriánkat. Az 1929-ben kezdődött világválság súlyos hatásait Erdész Ádám értékelte. A katasztrófák történetéről beszámoló forrásokból mentalitástörténeti következtetéseket is levonhatunk. A konferenciák előadói az események rekonstruálása mellett a társadalomtörténeti háttér felderítésére törekedtek.
Videó itt, hosszabb összeállítás először a jövő pénteki Értékőrzőben.
