2021. szeptember 22., szerda
FONTOS

Stratégiai kérdésekben egyeztettek a regionális területfejlesztési fórum tagjai

A felek több, a megyei szintű területfejlesztést érintő kérdésben is egyetértésre jutottak.

A regionális területfejlesztési fórum tagjai a megbeszélésen egyeztették a 2014-2020-as Európai Uniós pályázati ciklus pályázati kiírásainak alapjait képező Helyzetelemzés dokumentumának jelenlegi állapotát, és aláírták azt az ötoldalú megállapodást, mely részletezi a megyei önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos azon feladatrendszerét, mely abból fakad, hogy 2012. január 1-től jogutódjai lettek mind a megszűnő regionális fejlesztési mind a megyei területfejlesztési tanácsoknak. A dokumentumot Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyék elnökei mellett a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium írta alá.

Az elnökök a zártkörű megbeszélés során stratégiai kérdéseket is egyeztettek, majd rövid nyilatkozatot tettek.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a mostani találkozó része a területfejlesztés, mint új szerepkör kialakításának, és a három megye közötti kölcsönösség erősítésének. Hangsúlyozta, hogy ugyan a Helyzetelemzés dokumentumát minden megyének egyénre szabottan kell elkészítenie, de a már eddig is működő partnerség erősítése szükséges a megyék között. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a házigazda szerepkörében bemutassa a szomszédos megyék elnökeinek az új Megyeházát.

Dr. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott, hogy a megyehatárok nem vasból készültek, nincsenek hermetikusan lezárva, így sok olyan terület van, ahol a három megyének akkor is együtt kell működnie, ha nem volna kölcsönös igény illetve jogi keretek erre. Fontosnak tartotta elmondani, hogy nem csak a határon innen, de a határ túloldalán élő szomszédokkal is fontos egyeztetni, hiszen az a térképen látható elhelyezkedés, mely az ország szélén helyezi el e három megyét nem valós, dél felé, Szerbia és Románia felé nyitva központtér érhet a három megye törekvése.

Végül Bányai Gábor, Bács-Kiskun megyei elnök nyilatkozott a megbeszélés fontosságáról, hiszen több olyan fejlesztési ág is van, így az útfejlesztés, az infrastruktúra projektjei, de akár a Tisza stratégiai szerepe, ahol a megyehatárok nem zárhatnak le egy fejlesztést. Ez utóbbiról hangsúlyozta továbbá, hogy stratégiai kérdés, hogy az Alföld folyóját csupán olykor árvizeket okozó csatornaként kezelik a jövőben, vagy kihasználva a benne rejlő lehetőségeket fejlesztenek, akár a csongrád megyeiek által kezdeményezett vízlépcső, akár a vízi szállítás, öntözés irányában. Kihangsúlyozta, hogy Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye együtt ugyan nincs hivatalosan definiálva, mint Dél-Alföldi tájegység, de e három megye a leggazdagabb az újrahasznosítható energia szempontjából, melyek fejlesztéseit össze kell hangolnia a megyéknek.

A nyilatkozatok végén elhangzott, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szóban már felkérte a megyéket, hogy kapcsolódjanak be az új ciklusra vonatkozó Európai Vidékfejlesztés Magyarországra vonatkozó előkészületeibe, hiszen ugyan az agrárágazatok elkészítik saját stratégiáikat, de az ágazatra fordítható pályázati pénzek jelentős része ide, a Dél-Alföldre fog érkezni, és nem a fővárosba. Ezért is fontos, hogy a döntés és a fejlesztések iránya is az ország mezőgazdasági szempontból legfontosabb területeire koncentrálódjon.

Nézze meg ezt is:

Tudományos szimpóziumot tartott a Diaboló Alapítvány

  A gyermekdiabétesz kezelésének legmodernebb eszközeiről és a gyerekek részére nyújtható ellátások rendszeréről tartott tudományos …