Gyulatelevízió
Ha a szeged-csanádi püspökség és a csodája magyar állam nem segít, nem is mertünk volna hozzá fogni – mondta az új templom szentelésekor Mátyás Gábor zeteváraljai plébános.
A színmagyar település katolikus közössége gyakorlatilag kinőtte a régi épületet, így szükség mutatkozott a bővítés és a felújítás iránt, melyet anya országi segítséggel valósítottak meg Erdély szívében.
A megújuló templom jövőt jelent – jelentette ki Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki azt kívánta, koptassák az emberek az épületet úgy, hogy tíz év múlva fel kelljen újítani, és akkor a helyreállított templomot jönnek megáldani.
A „koptatásra” várhatóan lehet építeni, hiszen bár a közel 120 millió forintból felújított épületben jóval többen férnek el a korábbinál, a szentmisét mégis sokan csak a falakon kívül hallgathatták végig.
Az ünneplésre bőven volt ok, elég csak a templomszentelésre
vagy a falu búcsúra gondolni, mely Szent József, a munkás napjára esik. Az esemény jelentőségét emelte, hogy hatvanhárom népviseletbe öltözött fiatal részesült a bérmálás szentségében.
– A problémamentes életre nincs garancia, de Jézussal kapcsolatot tartva, vele szellemi-lelki egységben célba lehet érni. Ha nem a könnyebb utat keressük, hanem Isten szándékát, és úgy is cselekszünk, akkor leszünk boldogok – mondta a bérmálkozóknak Kiss-Rigó László püspök.
A főpásztor kiemelte: a szenteknek, így Józsefnek sem volt könnyű az élete. A szent család tagjai mégis békét tapasztaltak.
Kiss-Rigó László a jeles bibliatudós, Jakubinyi György 70. születésnapja alkalmából hetven újszövetségi szentírást ajándékozott a bérmáltaknak, a több évfordulót ünneplő érseknek pedig egy Szűzanya-szobrot nyújtott át.
A Ceausescu-korszakban gépjavító műhelyként működött az épület, mígnem 30 éve templommá alakították át, de feladatát egy ideje közel sem tudta oly mértékben betölteni, mint most.
– Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki látta honnan indultunk el – emlékeztetett Jókai Mórt idézve Nagy Attila, Zetelaka polgármestere.
A műhelyből imaház, a közeli településeken, Ivóban, Libánban és Sikaszóban templomok épültek. Ha az embereknek szűkös is az otthoni büdzséjük, kiszorították a hozzá valókat.
– A közösség sok ember egyező akaratával egy igazi csodát hozott létre – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Soltész Miklós azt mondta:
Erősítsen meg a templomépítés mindenkit abban a hitében,
törekvésében, hogy ez a föld és ez a nemzet semmi mással nem tud fennmaradni, csak a kereszténységgel.
Elsőként a magyar állam – Kiss-Rigó László püspök közbenjárására
létrejött – 40 millió forintos és a Szeged-Csanádi Egyházmegye 10 millió forintos segítségét emelte ki Mátyás Gábor plébános.
– Nagy ünnep ez nekünk, de nem jutottunk volna el idáig, ha Kiss-Rigó László püspök nem hoz össze bennünket Soltész Miklós államtitkárral. Megmondom őszintén, az ő segítségük nélkül nem is mertünk volna hozzáfogni az építkezéshez. Nehéz szavakat találni arra, mekkora
öröm nekünk az, hogy az államhatártól 386 kilométerre élő emberekre is gondol a magyar kormány és a szeged-csanádi püspökség – mondta meghatódva a plébános, aki egyfajta motorja volt a templom felújításának.
Zeteváralja ékességét András Alpár és Lőrincz Barna tervei mentén mindössze öt és fél hónap alatt építették újjá.
A megnövelt belmagasságú, üvegtetős épület belső terét közel 100 négyzetméterrel bővítették, de jelentősen megnőtt a kórust szolgáló terület is.
Ezeken túl hittanterem, kazánház épült, a hidegebb időben pedig padló fűtés szolgáltat majd kellő meleget. A tíz festett vitrálé Csíksomlyón, az ötvenkét színes fóliás ablak Székelyudvarhelyen készült. Az új, nem kevesebb, mint kilencszáz síppal bíró orgona a székelyudvarhelyi
Pap Zoltán munkáját dicséri. Ezek közül a legnagyobb 3 és fél méter magas, a legkisebb pedig másfél centiméteres.
Nemcsak a templom újult meg, hanem a plébánia, a kerítés, a kapu és a külső tér is.
(cs. á.)
