Gyulatelevízió
Medgyesegyháza, Gyula, Szeged – szülőhelye, nevelő és kenyéradó városa afféle lelki topográfiát jelöl ki Simai Mihály tollán.
Költészetében a világ szelíd, lírai benyomásai mindegyre végső létkérdésekre nyílnak. „Leküzdeni a leküzdhetetlent” – fogalmazza meg a költészet küldetését, és visszafogott, halk szavú lírája csakugyan drámai színezetet nyer, amint a látható világ káprázatai közt felfedezi a láthatatlan nyomait, az időn túlit az időiben. „Olyan szerelmes vagyok a Létbe, / mint teremtéskor a Teremtő Isten…” – írja a legnagyobb keresztény misztikusok hangján.
Simai Mihály költészete fájdalmasan szép szembenézés mulandóságunk és öröklétre szomjúhozó vágyaink kettősségével. Teológiai érvényű képekben, megejtő közvetlenséggel fogalmazza meg az emberlét titkait és az isteni szféra jelenvalóságát, amely állandó rejtelemként húzódik végig létünk és világtapasztalatunk folyamatán: „és, nem tudom, talán csak sejtelem, de / egy-egy föl-fényló percben azt hiszem: / a Végtelen is sóvárog szívemre.” Simai Mihály válogatott régi és új verseit a Lazi Kiadó adta közre a Könyvhéten.
