Gyulatelevízió
A tragikus események 74. évfordulóján az ártatlan áldozatok előtt tisztelegtek a jelenlévők. A málenkij robot kemény fizikai munkát jelentett, melyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. Az elhurcoltakról az itthon maradottak csak elvétve jutottak információhoz, legalább egyharmaduk odaveszett. Gyuláról több, mint 500 német származású helyi lakost hurcoltak el. A megemlékezésen a jelenlévő túlélőket is köszöntötték virággal, név szerint Szőkéné Götz Erzsébet, Kempfné Wittmann Klára és Szántóné Japport Erzsébet tudott részt venni az eseményen.
Szántóné Japport Erzsébet 8 hónapos korában hagyta el a szovjet lágert, ugyanis ő ott született. Éppen ezért emlékei valójában szülei történeteit őrzik, melyeket a későbbiekben meséltek el neki.
Az eseményen Görgényi Ernő polgármester beszédében az egyéni sorstragédiákra hívta fel a figyelmet.
Az megemlékezés nem ért véget a templomban, ugyanis az Apor Vilmos téren megkoszorúzták a néhány éve felállított málenkij robot-emlékművet is.
A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget nem kaptak annak idején, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A téma csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot. Gyulán már több éve rendszeresen megemlékeznek az áldozatokról.
