Gyulatelevízió
A kerek évforduló kapcsán – a tavalyi Weöres Sándor, illetve a két évvel ezelőtti Székely János napok után – ebben az évben Márai Sándor életműve kerül a középpontba. Elek Tibor igazgató kiemelte, Simonyi Imrének köszönhető, hogy a 20. században a gyulai értelmiség körében népszerűvé tette Márai műveit. A szocializmus évtizedeiben azonban az akkori politikai rendszer következtében tudatosan kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből. Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, és nem lehet szabad választásokat tartani, addig nem járul hozzá művei kiadásához vagy előadásához.
1980-ban Gyulán is be szerették volna mutatni a Kassai polgárok című előadást, azonban erre csak 10 évvel később kerülhetett sor. A Nemzeti Színház Kassai polgárok című előadása mellett a három nap folyamán öt további programmal készülnek. Vasárnap a kamarateremben a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mutatja be az “…én fáradt vagyok Európától” című tematikus estjét.
Hétfőn Élet, bor, humor, avagy az ismeretlen Márai címmel a várszínház közönsége számára már jól ismert, Mészáros Tibor irodalomtörténész és Hirtling István színművész a kamarateremben mutatja be előadói estjét.
A művelődési központban pedig Márai legsikeresebb darabját, a Kalandot láthatják az érdeklődők.
Kedden a Vígszínház a Hallgatni akartam című előadást viszi színpadra, melyet Márai az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta. A három napon át tartó tematikus sorozat az Eszter hagyatékával ér majd véget. A hat előadáson keresztül a Gyulai Várszínház kísérletet tesz Márai teljes életművének, munkásságának és ezzel együtt a 20. század polgári világának bemutatására.
A tematikus napokra kedvezményes bérlet is váltható, mellyel négy előadás megtekintésére van lehetőség.
