Gyulatelevízió
A magyarok életében és történelmében jelentős szerepe van Máriának, hiszen Szent István Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, augusztus 15-ét, mennybevételének napját pedig ünnepnappá nyilvánította.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök emlékeztetett, Gyula Szűz Máriának szentelte első templomát, ez lett a Körös-vidék első zarándokhelye. Az ország pusztulásának idején, a török vészben ezt a templomot is romba döntötték. A Nagyboldogasszony elnevezés a csanádi püspökség alapítójának és első püspökének, Szent Gellértnek köszönhetően honosult meg. A török idők után a búcsújárás szokása elhalványult, és csak 1948-ban éledt újjá.
1969 óta augusztus 15-e Boldogasszony ünnepe. A búcsút ezen a napon, vagy a hozzá közelebb eső vasárnap tartják. Máriát nem csak azért tiszteljük, mert Jézusnak életet adott, hanem mert e küldetés szerint élte életét. Folyamatosan kereste Isten szavát és szándékát, éppen ezért ajánlotta fel neki Szent István az országot. Elhangzott, Mária személye végigkíséri az egész magyar történelmet.
A szeged-csanádi püspök kiemelte, mindenki, aki magyarnak vallja magát, az kulturális értelemben keresztény is.
Mária egyedülálló módon, tökéletesen kereste, megtalálta Isten szándékát az életében. Együttműködött Isten tervével, ezért élt boldog életet. Ez a jelző el is kíséri őt. Elhangzott, a Nádi Boldogasszony búcsún azt ünnepeljük, hogy Mária élete befejeztével, testi, lelki mivoltával részesedik abban az állapotban, melyet örök életnek, üdvösségnek nevezünk.
A szentmise szentségi körmenettel zárult, mely által a búcsúsok hírül adták Krisztus jelenlétét.
