Gyulatelevízió
A hálaadó szentmisét Kovács Péter plébános mutatta be a németvárosi Szent József templomban, melyen az egykor kényszermunkára hurcolt gyulaiakra emlékeztek.
1945. január 10-én egy több marhavagonból álló vasúti szerelvény indult el a Donyec-medencei szénbányák felé. A mintegy másfél ezer ember között 550-en gyulaiak voltak, közülük hatvanan soha nem tértek haza. A legtöbb gyulai 1948. július 17-én jutott vissza a városba, erre emlékeznek évről-évre a németvárosi templomban.
A szentmisét követő megemlékezésen Tircsi Richárd, az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője kiemelte, ma azért jöttünk össze, hogy emlékezzünk. Emlékezzünk a málenkij robotnak nevezett zsarnoki kínzás velünk lévő és a már másik világban élő elszenvedőire.
Tircsi Richárd folytatta, ha a meggyilkoltak életét nem is, de legalább életük értelmét meg tudjuk menteni akkor, ha évről-évre felidézzük emléküket. A főosztályvezető hangsúlyozta, amikor visszatekintünk a múltra, akkor a jelenhez és a jövőhöz szólunk.
A templomi programok után a résztvevők az Apor téri emlékműnél helyezték el koszorúkat. Ezt követően pedig Kovács Péter plébános megszentelte a Máriás-házat, valamint az udvaron lévő harangot, melyet utána megszólaltattak az elhunytak tiszteletére.
