Gyulatelevízió
Április 18-án ülésezett Békés Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése,Békéscsabán.
A testület áttekintette a Békés vármegye 2023-as évi mezőgazdasági helyzetéről szóló tájékoztatót, illetve a vármegye ár-és belvízhelyzetével kapcsolatos beszámolót.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatóságának 2023. évi munkáját taglaló előterjesztésből kiderül, hogy a 2022-es esztendő vízhiánya hatásaként a tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében a termésátlagok elmaradtak a sokéves átlagtól. A gazdáknak ezen felül az előző évben az alacsony felvásárlási árakkal is szembe kellett nézniük.
– Fontos kérdésként merült fel a 2022-es rendkívüli aszályos év utáni kárenyhítés.
Kozsuch Kornél vármegyei igazgató arról tájékoztatott az ülésen, hogy Magyarország Kormánya a kárenyhítési alapot 56 milliárd forinttal emelte meg, így 80 milliárd forint került kiosztásra, Békés vármegyében átlagos 75-85 ezer forint támogatást jelentett egy fővel számolva. Problémát jelent továbbá az ukrán gabona, mezőgazdasági termékek áramlása az országba.
Az Európai Unión belüli szabadkereskedelem teszi lehetővé a termékek belföldre kerülését, azonban igazgató úr tájékoztatása szerint a magyar kormány a napokban jelentette be, hogy előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő külföldről érkező mezőgazdasági termékek esetén – hangsúlyozta Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke.
Az ülés következő napirendi pontjaként a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság beszámolója került terítékre, amely a vármegye ár-és belvízhelyzetéről, valamint az aszálykár-elhárítási tevékenységről adott tájékoztatást.
– A beszámolóval kapcsolatban a mezőgazdaságot érintő vízgazdálkodás, a napjainkban egyre nagyobb szerepet kapó öntözés volt fókuszban. 2022-ben volt egy olyan rövid időszak, amikor a Körösökből nem lehetett öntözési vizet átemelni az alacsony vízállás miatt, azonban Szabó János igazgató úr megnyugtatott bennünket, hogy ilyen eset az elmúlt 100 évben egyszer fordult elő. Sok feladat áll előttünk az öntözés biztosítása érdekében. Azt fontos tudni, hogy az Európai Unió nem hajlandó öntözési célú beruházásokat támogatni, így rengeteg hazai forrást igényel majd az ezen irányú fejlesztések megvalósítása. Hangsúlyos a kérdés, ugyanis egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás és a gazdálkodás folytonosságát, valamint a gazdák helyzetét biztosítani kell – emelte ki a közgyűlés elnöke.
A grémium áttekintette a Békés Vármegyei Értéktár 2023-as évi tevékenységét is, a beszámolóból kiderül, hogy az értéktárban szereplő értékek száma tavaly hattal bővült, így összesen 75 értéket tartanak számon. Zalai Mihály elnök nagy sikernek nevezte, hogy a 75 vármegyei település közül 58 önkormányzat rendelkezik települési értéktárral, melyek összesen 1445 helyi értéket tartanak számon.
