2022. november 26., szombat
FONTOS

Diáksport az egyházmegyében Ép testben…

28 köznevelési intézmény 85 feladatellátási helyen biztosítja az 1910 óvodás, 5495 általános iskolás és 1541 középiskolás számára az egészséges élethez szükséges mozgási lehetőséget a Szeged-Csanádi Egyházmegyében.

A mindennapos testnevelés mellett nemcsak a tömegsport, hanem az élsport lehetőségei is adottak.

„Példát adtam nektek, hogy amit én tettem,
ti is azt tegyétek.”

(János 13,15)

Hit, közösségépítés, hiteles példaadás, lelkiismeretesség, következetesség: ebben az öt szóban foglalhatók össze a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola nevelésének legfontosabb alapelvei. A sok szellemi, lelki teher leginkább a mozgásban oldódhat fel Juhászné Wolf Edit igazgató szerint, ezért az iskolai tanulmányok mellett a hódmezővásárhelyi alma materben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden gyerek sportoljon, vagy legalább mozogjon valamennyit minden egyes nap. Itt már a mindennapos testnevelés bevezetése előtt a ma már általános gyakorlatnak megfelelően sportoltak a gyerekek, az uszoda közelsége pedig szinte garantálja, hogy senki sem végzi el úgy a nyolc osztályt, hogy ne tanulna meg magabiztosan mozogni a vízben. A kisebbek egy évben 10-10 órás, bevezetőnek nevezhető programon vesznek részt, a felső tagozatosok viszont minden héten csobbanhatnak.

A mozgás hétköznapi gyakorlattá válását mutatja az a program, mely ugyan egy pályázat segítségével jött létre, de annak befejeztével is lehet utóélete. Az órák közötti szünetekben testnevelő tanár vezetésével nyújtó, lazító gyakorlatokat végeznek a gyerekek. A folyosói program elsősorban a kisebbek között népszerű, gyakran egész osztályok állnak neki tornázni. Aki másra vágyik a szünetekben, asztaliteniszezhet vagy kosárlabdázhat, de a lényeg az, hogy a közösség mindent megtesz azért, hogy a mozgás, a sport beépüljön a gyermekek hétköznapjaiba, azok természetes részévé, ne kötelező programmá váljon.

A diákönkormányzat rendszeresen szervez versenyeket, mindezeken túl az iskolában nagy hangsúlyt kap a gyógytorna, a közös, gyakran a diák­önkormányzat által szervezett szabadidős programok, melyeken egy évben egyszer a szülőkkel együtt töltenek egy napot, és jelentőséggel bír a városban működő sportegyesületek tevékenysége is. Ezek közül több szoros kapcsolatot ápol az iskolával, mely nemcsak a tömegsport, hanem az élsport felé is nyitott, hiszen országos bajnok triatlonista, valamint nemzetközi versenyeken részt vevő taekwon-dos fiatalok – Acsai Vivien, Berei Béla – is járnak ide.

„Hatalmasabb a példa a szónál. Tökéletesebben tanulunk cselekedet, mint beszéd által.”

I. Leó pápa

Az I. Leó pápának tulajdonított idézet nemcsak a vásárhelyi iskola vezetőjére igaz, aki maga is kosárlabdázik és jógázik, hanem a gyulai Karácsonyi János iskola vezetőjére, Petróczki Zoltánnéra is, aki vallja, a személyes példaadásnak igenis van jelentősége. Az óvodát, általános- és középiskolát is magába foglaló intézmény ugyanis sportiskolai programot valósít meg, itt akár érettségizni is lehet testnevelésből. A gyerekekkel már első osztályos koruktól testnevelés szakos pedagógus foglalkozik tornaórán, sőt már az iskola előtt álló óvodásokkal is felveszik a kapcsolatot, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átmenet. A hatékonyabb, tudatosabb tevékenységnek köszönhetően szinte évről-évre javulnak az iskola versenyeredményei, így még nagyobb szükség lesz az infrastrukturális feltételek javítására. Érdekes, hogy a diákok körében nem trend, hogy „megússzák” a mozgást, a mindennapos testnevelés bevezetése idején ugyan voltak, akik nem értették pontosan ennek a jelentőségét, de mára elültek a kritikus hangok. A tavalyi tanévben egyetlen egy diák sem volt, aki felmentést kért volna a plusz órák alól, ez persze az itt dolgozó tanárok munkáját is értékeli.

Az iskolában gondot fordítanak arra, hogy a tehetséges sportolók ne maradjanak le a tanulásban sem, velük külön is foglalkoznak, hiszen nem elég, hogy a sportban jók, a tanulásban is venni kell az akadályokat. Az atléta Süli Richárd például nemcsak hazai, hanem nemzetközi versenyeken is részt vesz – a napokban épp a fedett­pályás junior országos bajnokságot nyerte meg 1500 méteres síkfutásban 4 percen belüli idővel –, így aztán közel sem mindegy, hogy megteremtik-e számára az időbeosztásának megfelelő tanulmányi kereteket.

S hogy ne csak több száz diákot felvonultató iskoláról legyen szó, nézzük meg a dél-békési Nagykamarást. A bizonyos értelemben a megmaradásért küzdő, öregedő, magas munkanélküliségi rátával bíró településen sem lehetetlen felemelkedni. Ha valaki igazán tehetséges, előrébb juthat. Ahogy Hódmezővásárhelyen és Gyulán, úgy itt is megoldott nemcsak a mindennapos testnevelés, hanem némi buszozás után az úszás is. A tornacsarnok ugyan megérett a felújításra, de használható, működik a Bozsik-program, pályázati forrásból sportolásra alkalmas, füves területet alakítottak ki az udvaron.

 

„A sportban csak az elvégzett munka lehet alapja bármiféle ítéletnek.”

(Bay Béla vívó)

 

Mint az eddigiekben kiderült, az egyházmegye oktatási intézményiben alapvetően adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyesebb diákok ki tudjanak bontakozni, és magasabb szintre jussanak. A tehetséggondozás vezető műhelyének azonban a gyulai Grosics Akadémia számít, mely nemcsak Békés és az egyházmegye, hanem a Dél-Alföld első számú képző helye – legalábbis az utánpótláskorú labdarúgást illetően. Azzal, hogy a három idősebb (U 16, U 17, U 19) korosztály az NB I-ben, a két fiatalabb (U 14, U 15) pedig most az NB II-ben szerepel – bár tavaly ők is a legjobbak között pallérozódtak –, a Grosics már most is valóban a legjobb labdarúgó utánpótlás bázisnak mondható a régióban, és ha a vezetés elképzeléseit sikerül megvalósítani, egészen elképesztő távlatok nyílhatnak. De ezzel várjunk még egy kicsit.

Fegyelmezett, tehetséges, bátor és csapatember: ez a négy legfontosabb tulajdonsága egy korosztályos labdarúgónak Go­ran Lju­bin­ko­vics szerint. Az akadémia szakmai vezetője harcos, mentálisan erős, a játékot játszó, akaratát az ellenfélre erőltető grosicsos fiúkat szeretne látni a pályán. Ennek érdekében új, komplexebb, a játékosok több képességét tudatosabban fejlesztő edzésmódszereket, korosztályonként különböző fejlesztő programokat vezettek be, de folyamatosan képzik az edzőket is, komoly elemző munkát végeznek, finomhangolják az iskolák–kollé­gium–akadémia-hármas működését, és alkalmaznak olyan szerbiai módszereket, melyek déli szomszédunknál már beváltak.

A felmenő rendszerű képzésben a kiválasztás – optimális esetben – már az óvodákban megkezdődik. Ekkor még persze nem a futball, hanem a mozgás, a labda megszerettetése és a sportos közeg szocializációs hatása a fontos. Nagyjából az általános iskolás diákok vesznek részt a Bozsik-programban, mely korosztálytól függően heti 2–4 edzés mellett már tétre menő mérkőzéseket hoz. 14 év felett már heti 7 tréninget vezényelnek a fiataloknak, ezekből kettő személyre szabott, az adott játékos egyéni képességeit fejlesztő edzés.

Az összkép mégsem tökéletes. Például azért sem az, mert az erős hazai versenyben a Grosics Akadémia – remélhetőleg csak még – nem teheti meg, hogy válogasson, vagyis itt vannak olyanok is, akik egy erősebb versenyhelyzetben nem feltétlenül nyernének felvételt. Goran Lju­bin­ko­vics nem elégedett a játékosok technikai képzettségével, gyorsabb, és jó értelemben véve agresszívabb futballt vár.
Már volt szó az új távlatokról. Ha jól működik a scouting, vagyis a meg­figyelő rendszer, akkor Gyula és az infrastrukturális fejlesztések után hamarosan Szeged adottságait kihasználva a Grosics nemcsak a Dél-Alföld, hanem a határmenti romániai és szerbiai területek tehetségeit is magához vonzhatja.

 

Nézze meg ezt is:

Gyulai cégek vezetőinek tartott prezentációt a Neumann János Egyetem két dékánja

  Az esemény célja az volt, hogy a kecskeméti intézmény szeretne együttműködni fürdővárosi cégekkel a …