Gyulatelevízió
Három és fél kilométer hosszan viszik a föld alá a meglévő villamos légvezetéket az E.ON madárvédelmi programjának keretében Dévaványa és Túrkeve között. A beruházás a térségben fészkelő, évtizedek óta védett túzokok megóvását szolgálja majd.
Korábban három transzformátorállomást már átépítettek az energiacég szakemberei, most pedig a földkábelek fektetésével folytatódik a
munka, hogy hamarosan eltűnjenek az évtizedek óta a területen álló betonoszlopok.
Újabb mérföldkőhöz ért az évtizedek óta töretlen hazai túzokvédelmi munka az Agrárminisztérium, a nemzeti park igazgatóságok, valamint az E.ON szakembereinek összefogásával. Dévaványa és Túrkeve között először egy 3,5 kilométeres szakaszon cserélik földkábelekre az ott lévő villamos légvezetéket, ezzel biztosítva a környéken élő védett madaraknak a biztonságos környezetet.
A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, tehát a légvezetékes hálózat szigetelése, burkolatokkal való
ellátása, nem nyújtanak kellő védelmet, mert számukra az jelent veszélyt, ha nekiütköznek a vezetékeknek, emiatt szükséges a föld alá vinni a
kábeleket.
Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek. Elsőként azokat a transzformátorállomásokat kellett felkészíteni az átépítésre, melyekből erre a területre érkezik a villamosenergia.
Az E.ON ezért már 2019-ben 230 millió forintot költött a szeghalomi és mezőtúri állomás fejlesztésére, hogy felkészítsék a hálózatot a mostani munkákra. Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektetik le, és csak azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket, bontják le az oszlopokat.
A beruházás első szakaszára – a transzformátorállomások átalakítására és a 3,5 km-es szakasz föld alá vitelére – összesen 350 millió forintot költ az E.ON.
– Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása, ezt azonban úgy szeretnénk megtenni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk.
Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük, és a már meglévők veszélytelenné alakításával is folyamatosan haladunk.
Ebben a helyismeretet és helyszínre szabott tervezést igénylő munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. Büszkék vagyunk arra, hogy beruházássorozatunkkal ahhoz a fél évszázada töretlen hazai összefogáshoz csatlakoztunk, mely a túzokpopuláció megóvását tűzte ki célul – mondta el Nagy Géza, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.
A mostani beruházás egy összességében 18km-re tervezett Dévaványától Túrkevéig tartó földkábeles átépítés első szakasza, a munka a jövő évben tovább folytatódik. A túzokvédelmi program kapcsán dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a természetvédelemért és az áramszolgáltatásért felelős szervezetek a 2008-ban aláírt Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében nagy lépéseket tettek a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás problémájának felszámolása érdekében.
Sok azonban még a teendő, egyes fajokat, mint például hazánk kiemelkedő természeti értékét, a túzokot, még mindig sok helyen veszélyeztetik a szabadvezetékek. Éppen ezért üdvözölte az E.ON Hungária Zrt. vállalását arra, hogy a működési területükön élő túzokállományokra veszélyt jelentő legkritikusabb szabadvezetékeket földkábelbe fektetik, aminek konkrét kivitelezését a mai nappal meg is kezdte a cég.
– Az elektromos szabadvezeték földkábeles kiváltása minden esetben rendkívüli jelentőségű a természetvédelem számára, mert olyan
technológiai beavatkozásról van szó, amely a legmagasabb szinten képviseli az élőlények és élőhelyeik érdekeit az energiaellátás során.
Jelen projekt kedvező hatásaihoz kétség sem férhet, hiszen ritka, féltve őrzött madarunk, a túzok által használt tájrészlet válik ezáltal számára
biztonságosabbá, továbbá más fajok – kiemelten ragadozómadarak – is haszonélvezői lesznek a változásnak – tette hozzá Kovács Zita, a
Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.
„Dévaványán él hazánk egyik legnagyobb túzokállománya, így a most kezdődő beruházás nemcsak helyi, hanem országos jelentőséggel bír” –
emelte ki dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.
Bár a földmunkák még csak most kezdődnek Dévaványa körzetében, a szakemberek már újabb átépítéseket készítenek elő. A tervek szerint,
szintén a túzokok megóvása érdekében, újabb vezetékszakaszok kerülnek föld alá a következő három évben, ezek előkészítésére az E.ON mérnökei már az idei évben átalakították a berettyóújfalui transzformátorállomást, 132 millió forintból kialakítva a Furta és Szerep térségét érintő földkábeles hálózatkiváltás műszaki feltételeit.
A túzok egyike a ma élő legnagyobb testű röpképes madaraknak. 1971-ben a világon elsőként Magyarországon nyilvánították védetté és tiltották be a vadászatukat. Európai viszonylatban az Alföldön él a második legnagyobb, körülbelül 1500 egyedet számláló túzokpopuláció.
A túzokok megmentése érdekében 1975-ben Dévaványa határában védett területet alakítottak ki, Dévaványai Tájvédelmi Körzet néven, amely ma már a Körös-Maros Nemzeti Park része.
