Gyulatelevízió
Az újrahasznosított gyulai szeméttelep tetejéről remek, máshonnan nem elérhető kiállítás nyílik a városra, jól kivehető nemcsak a közeli Airbus üzem, hanem a törökzugi lakótelep tízemeletes házai, a templomtornyok és a víztorony is.
Az alföldi viszonyok között élményszámba menő látvány csak a ráadás volt, Liska Andrással, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjével azért választottuk ezt a helyszínt, mert valamikor itt, vagy legalábbis ehhez a helyhez közel terült el egy évszázadokon át használt, honfoglalás és Árpád-kori temető.
A feltárást Implom József 1941-ben, vagyis akkor már háborús időkben végezte. Munkaszolgálatosként Békéscsabáról minden nap külön engedéllyel kerékpározott át Gyulára, hogy az egykori téglagyár területén rohammunkában elvégezze az ásatásokat. Később Implom hadifogságba esett, és mire visszatért, megsemmisült a dokumentáció, egyes darabok eltűntek, a lelőhely hitelesítése pedig sohasem történt meg, így egészen pontosan ma sem tudjuk, hogy feküdt a temető. Implomot 1950-ben osztályidegenként elküldték a múzeumból, a következő évtizedekben pedig a megmaradt leletek annak ellenére raktárra kerültek, hogy a megye és a tágabb régió legnagyobb sírszámú, egyik leggazdagabb temetőjéről beszélünk.
Liska András elmondta, a napjainkra rendszerezett leletek komoly várostörténeti jelentőséggel is bírnak, hiszen azt igazolják, hogy Gyula már jóval a szórványos okleveles említések előtt, az Árpád-korban jelentős településként létezhetett.
