Gyulatelevízió
Vasárnap rendezték meg a Nádi Boldogasszony búcsút Gyulán. Az idei eseményhez két fontos évforduló kapcsolódott.
A gyulai búcsújárásra 625 évvel ezelőtt, 1398-ban adott engedélyt IX. Bonifác pápa. A Nádi Boldogasszony templomot 1777-ben áldotta meg a békési esperes, a szentelésre viszont 1823-ban, vagyis éppen kétszáz éve került sor.
A plébániai tanácsosok testületének jóváhagyásával a hívek évtizedek alatt összegyűlt adományaiból készült el a Nádi Boldogasszony kegykép új koronája. Ez az 1951-es, aranyozott bronzkorona mintáját követi, változtatások nélkül. A szív körül a hét zafír Mária hét örömére utal. A hét rubin pedig Mária hét fájdalmát jelzi. Középre került egy nagyobb, kék zafír, mely Máriát szimbolizálja. A jelenések könyvében olvashatjuk, hogy a lába alatt a Hold. Ezért került a kék zafír alá egy két milliméter nagyságú Hold meteorit darab. Jobbról és balról egy-egy nádszál díszíti.
Az aranyszívet és a koronát Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg.
A püspök kiemelte, a félelem az egyik legszorongatóbb érzés az ember életében. Millió okunk lehet a félelemre, de ha ebben élünk, az megbénítja az embert.
Elhangzott: Jézus, mint Isten, a lét teljességét birtokolja. Ő az a biztos pont, melyhez ha bizalommal kötődünk, akkor valóban nincs okunk félni. Képes mindent azok javára fordítani, akik ismerik őt és bizalommal vannak irányába.
A vasárnapi búcsún átadták a Nádi Boldogasszony ezüstérmeket. A plébániai tanácsosok testülete és az Apor Vilmos Egyházközségi Alapítvány döntése alapján Nádi Boldogasszony ezüstérmet adományozott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöknek, Kovács József általános püspöki helynöknek, és Görgényi Ernő gyulai polgármesternek.
A szentmise áldása után körmenettel zárult Nádi Boldogasszony búcsú.
