Csütörtök este megnyílt az Almásy-kastély történetének eddigi legjelentősebb tárlata, Munkácsy: a sikersztori címmel.
A festőóriás életét az első ecsetvonástól a világhírnévig végigkövető tárlatot december 8-ától kezdve, több mint egy évig láthatja a nagyközönség a gyulai kiállíltóhelyen.
Munkácsy: a sikersztori címmel nyílt időszaki kiállítás csütörtök este az Almásy-kastélyban. A látogatóközpont történetében mérföldkőnek tekinthető tárlat a festőgéniusz munkásságát a 21. századi technológia segítségével és a mesterséges intelligencia felhasználásával mutatja be.
Munkácsy Mihály életének nagyon komoly Békés vármegyei vonatkozásai vannak, emelte ki Kovács József. A festőművész életútját ismertetve a képviselő elmondta, szülei elvesztése után került Békéscsabára, majd később Gyulára.
szinkron Kovács József
A gyulai várkert és kastélypark a város spirituális központjának tekinthető, egy tér, amelyet áthat a hely szellemisége, fogalmazott Görgényi Ernő. Nem véletlen, hogy hat évtizede szolgál a Gyulai Várszínház helyszínéül, mint ahogy az sem, hogy Erkel Ferenc is itt komponálta több művét. A polgármester kiemelte, Munkácsy sorsa is ebben a térben fordult a művészet felé.
szinkron Görgényi Ernő
A 19. századi magyar művészet iránt töretlenül nagy az érdeklődés, emelte ki Prágai Adrienn. A korszak népszerűségét olyan művészettörténeti momentumok adják, mint például a kiállítások, az első műkritikák megjelenése, és olyan történelmi tényszerűségek, amelyre a művészek az akademizmus szigorával reagáltak. A művészettörténész hangsúlyozta, az, hogy a 19. században fej-fej mellett haladt az egyetemes és a magyar művészettörténet, nagyban köszönhető Munkácsy Mihálynak.
szinkron Prágai Adrienn
A békéscsabaiak és a gyulaiak is magukénak érzik Munkácsyt, mondta Gyarmati Gabriella. A tárlat kurátora kiemelte, a Munkácsy-kultusz a térségben már 1874-ben kialakult, és egészen napjainkig fennmaradt.
szinkron Gyarmati Gabriella
A Munkácsy Mihály művészetét bemutató tárlat több mint egy évig, 2025. január 5-ig látogatható a gyulai Almásy-kastélyban.