2017. június 29., csütörtök
FONTOS

A lengyel kereszténység hajnala a Dóm Látogató- központjában

Lengyelország keresztény gyökereiről rendeztek tárlatot a dóm altemplomában, amely egészen a tizedik századba kalauzolta el az érdeklődőket, bemutatva a korabeli társadalmi viszonyokat, a szláv hitvilágot és a kereszténység felvételének következményeit.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület konferenciát és tárlatot rendezett a fogadalmi templomban. A 966 A kereszténység felvétele – a lengyel államiság hajnalán című kiállítás kapcsán Bronisław Wildstein publicista, író úgy fogalmazott, hogy amikor Lengyelország megkeresztelkedésének 1050-edik évfordulójáról beszélünk, egy olyan pillanatot elevenítünk fel, amikortól is azt számítjuk, hogy a lengyel nemzet bekapcsolódott Euró­pába.

– Szokták mondani rólunk, hogy mi vagyunk az európai közösséghez újonnan csatlakozott térség, ami nagy tévedés, hiszen már kétezer éve itt vagyunk Európában. Az, hogy az európai politikai színtéren milyen jelentőséggel bírt, hogy Lengyelország és Magyarország csatlakozott a keresztény Európához, elég, ha megemlítjük, hogy 34 évvel a kereszténység felvétele után Lengyelország akkori fővárosában, Gnieznóban összeült egy konferencia, amelyet III. Ottó, a Német–Római Birodalom császára elnökölt – fogalmazott. Bronisław Wildstein szerint helytelen arról elmélkedni, hogy a lengyel kultúra kezdete a kereszténységet felvételétől értelmezhető. Ehelyett arról van szó, hogy 1050 évvel ezelőtt a kereszténység értékeivel gazdagították a már akkor meglévő kultúrát.

A kiállítás anyagából kiderült pél­dául, hogy 966-ot csak akkor tekinthetjük Lengyelország kereszténnyé válása évének, amennyiben ezt I. Mieszko lengyel fejedelem, családtagjai, valamint az elit képviselőinek keresztény vallásra térésével azonosítjuk. A nép kereszténnyé válása azonban – amely a korbeli Lengyelország lakosságának többségét jelentette – hosszú folyamat volt, amely az egész korai középkoron át tartott. A kereszténység I. Mieszko általi felvétele az ország nyitottságát jelképezte a Földközi-tengeri civilizáció vívmányai, annak gazdag szellemi és tárgyi kultúrája, valamint fejlett társadalmi szervezete felé. Érdekes adalék, hogy az egyházszervezet kiépítése nemcsak a papok és szerzetesek, hanem a kőépítészethez értő mesteremberek külföldről történő beáramlását is szükségessé tette, illetve ugyancsak elengedhetetlenné vált a templomok berendezéséhez szükséges könyvek, miseruhák, liturgikus felszerelések és relikviák előteremtése, elkészítése is.

 

 

Nézze meg ezt is:

Nemzetiségi konferencia a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karán

Lendületben a szarvasi Pedagógiai Kar Az alábbiakban az egyházmegyénk fenntartásában működő Gál Ferenc Főiskola Szarvas …