Gyulatelevízió
Major György, alias Pius atya három Kohán-grafikát ajándékozott a gyulai Erkel Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményének – írta a gyulakult. A roppant érdekes történet előzményeiről tudható, hogy a domonkos rendi szerzetes még tavaly ősszel ajándékozási szándékkal kereste meg a múzeumot. Cseresznyés János történész ismertette, az atyát Debrecenben, a katolikus plébánián kereste fel személyesen.
Nem kevésbé fontos momentum, hogy a felajánlás kapcsán az atyának azért esett a választása a gyulai Erkel Ferenc Múzeumra, mert, mint fogalmazott: a múzeum által kezelt, háromezres darabszámot meghaladó képzőművészeti gyűjtemény „jó kezekben van”, és reméli, hogy a grafikák alkalomadtán megtekinthetők lesznek a Kohán Képtárban is.
Érdemes jobban belemélyedni a történetbe, hiszen a Cseresznyés János és Major György közötti személyes találkozó alkalmával a történész olyan értékes információkat rögzített, melyek kevéssé ismert részleteket tárnak fel a képzőművész életéből és a hódmezővásárhelyi születésű atya gyermekkorából is.
A művész számos alkalommal járt a Major család hódmezővásárhelyi lakásában. – Aki Gyuri bácsit kereste, nálunk kereste először – mesélte az idős szerzetes. Kohán egyébiránt egy kis szobát kapott Hódmezővásárhelytől, azonban visszaemlékezéseiből tudható, hogy nem igazán szeretett ott lenni, mert nem volt helye alkotni és akkoriban igazán magányosnak érezte magát.
A felajánló azt is elmesélte, amikor Kohán magányos volt, felkereste tanár szüleit, akikkel hosszasan beszélgetett. Sőt, az is tudható, Kohán György egy alkalommal lerajzolta Major György édesanyját; a Fekvő nő címet viselő tanulmányrajz róla készült az 1950-es évek végén.
A zenei tanulmányokat folytató, akkor még csak 13 éves „Major Gyuri”, – ahogy Kohán szólította – szorgalmasan gyakorolt és Beethoven muzsikáit játszotta lakásuk nagyobbik szobájában a családnak és a náluk tartózkodó Kohán Györgynek. Ez adta az ihletet a képzőművész számára, aki biztatásképpen rajzolta meg, és adta ajándékba a Beethoven-portrét a fiúnak 1958 április 24-én. Az atya a szülei mellett Kohán Györgyöt is úgy jellemezte, mint akiknek köszönhetően zenei pályára lépett; Pius atya később zongoratanári végzettséget szerzett.
A grafikák, alább olvasható részletes leírását Cseresznyés János történész, gyűjteménykezelő készítette és az ismertetésként szolgáló bejegyzés is a részletekbe menő tájékoztatásnak köszönhetően született meg.
Kohán György: Beethoven
A nyomasztóan sötét, fekete színű háttérből Ludvig von Beethoven arcképe „tör elő”. A zeneszerzőt leszegett fejjel és lehunyt szemmel láttatja a művész. A paszpartuzott kép jobb alsó szegletében az alábbi felirat olvasható: „Major Gyurinak szeretettel rajzolta öreg druszája, Kohán György. Hmvhely 1958. IV. 24.”
Kohán György: Fekvő nő
A krétarajz szabályos négyzet, melyen ágyban fekvő női alak látható. Fejét párnára hajtja, jobb karját feje fölé emeli, bal karjával a jobb csuklóját fogja át. A hölgy könnyed nyári ruhát visel, nyakán gyöngysor, jobb csuklóján karkötő. Jobbra lent a művész szignója: Kohán Gy. A kép hátulján tintával írva: „Kohán György, Tanulmányrajz, Kréta 46 x 46 cm”
Kohán György: A zene
Éjszakai holdfényben két női és négy férfialak látható. A kép jobb szélén az egyik férfi egy sziklán ülve fúvós hangszert fúj. A kép többi szereplője az előadó zenéjét hallgatja. Közvetlen a muzsikus előtt egy kutya ül, a kép középpontjában egy nő egyedül, míg mögötte egy pár áll. Mögöttük, a kép bal oldalán két férfialak látható. Az egyik egy idős ember, aki botjára támaszkodik, mögötte egy fiatalabb férfi áll. A kép bal szélén fejjel lefele „66 X 32” felirat olvasható.
A kép közepén fent nyomtatott betűkkel szerepel a kép címe: A ZENE
A Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas alkotó, Kohán György művei napjainkban országos szinten egyre ismertebbé válnak, köszönhetően a hagyatékot ápoló, az értékeket óvó tevékenységnek. A 2016-os esztendő Kohán-emlékév volt, a vonatkozó cikkek az Erkel Ferenc Művelődési Központ Facebook-oldalán, a jegyzetek között találhatók meg!
