Gyulatelevízió
Dóm Művészeti Szalon
Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész magyar költők istenkereső és istenes verseit fölsorakoztató előadóestjével indult útjára a székesegyház altemplomában a Dóm Látogatóközpont új pódiumest-sorozata, amely irodalmi értékű kamaraprodukciókkal kívánja gazdagítani a helyszín liturgikus és turisztikai kínálatát. A sorozat részeként művészettörténeti előadást hallhattak az érdeklődők Rembrandt Jézus-ábrázolásának rejtelmeiről és szakvezetés keretében tárultak föl a Dömötör-torony Aba-Novák-freskóinak rejtelmei. A sorozat folytatásában egyebek mellett Bencze Ilona és Hűvösvölgyi Ildikó előadóestjére várják a nagyérdeműt.
Egy ismeretlen ismerős – díszkiadás Tömörkény István korai írásaiból
Tömörkény István szobra a szegedi Móra-parkban (Tápai Antal alkotása)
A mindmáig legjelentősebb alföldi író, Tömörkény István munkásságának kevéssé ismert területét reprezentálja a vallomás című, nemrégiben megjelent gyűjtemény. Tömörkény patikussegédi működésével egyidejűleg, külsős munkatársként alapozta meg hírlapírói és irodalmi pályafutását. Ennek első szakasza 1884 és 1888 közé tehető, amikor a fiatal író az igen olvasott Szegedi Híradó hasábjain jelentkezett első próbálkozásaival a tárcanovella és a karcolat műfajában. Bedolgozó, majd 1886-ban belső munkatársként Tömörkény a kor elvárásainak megfelelően egyszerre vett részt a napilapi cikkek összeállításában és írta irodalmi babérokra törő apróságait. Témát hol a hírrovat aktualitásai és a rendőrségi tudósítások, hol hétköznapi élményei szolgáltattak számára, és bár e korai alkotói periódus még nem mutatja föl maradéktalanul a nagy parasztepikus összes írói erényét, megcsillan bennük Tömörkény természetlírája, mély embersége és iróniától sem mentes humora. Külön becse a szép kivitelű, keménytáblás kötetnek, hogy az írásokhoz a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium képzőművészet-növendékei készítettek illusztrációkat, fölmutatva a tömörkényi szellemiség, irodalmi hagyaték folytonosságát és elevenségét.
Búcsú a költők alkotótársától
Életének hetvenharmadik esztendejében letette a tustollat és a pasztellceruzát László Anna szentesi születésű szegedi grafikus- és zománcművész. Ahogyan munkáját is csöndben, visszahúzódóan végezte, búcsúja is váratlanul érte mindazokat, akik örömmel töltekeztek kifinomult, érzékeny vonalvezetésű munkáinak vizuális lírájában. Tíz nappal korábban nyílt meg utolsó kiállítása, és mint mindig, ebben az évben is készült a nyári zománctáborra. Lírai alkata és irodalmi vonzalmai munkáiban is a csöndben föltáruló, éteri tartalmak felé irányították érdeklődését. Természeti látványból táplálkozó kompozícióin a létezés finom szöveteit, halk rezdüléseit kereste előszeretettel. Amikor épp nem kedves költőit, Juhász Gyulát vagy Radnótit illusztrálta értő és alázatos módon, László Anna olyankor is költészetet: etűdöket és himnuszokat teremtett vonalakból és finom árnyalatokból. Zománcain olyasmire volt képes, amire csak kevesen a műfajban: a puhaság és a bensőségesség érzeteit örökítette meg az élettelen agyagban, a lét többrétegűségét, a lélek érintését láttatva a hideg fémfelületen. Utolsó útja mestere, Tápai Antal és rajongásig tisztelt költője, Juhász Gyula közelébe vezette a Belvárosi temetőben.
Huszonegyedik századi passió
Ötödik alkalommal vitte színre immár hagyományos nagyheti passiójátékát a Liget Társulat. Az odaadó műkedvelőket és önzetlen szakmabelieket közös törekvésben egyesítő színjátszókör az újszegedi Szent Erzsébet Plébániatemplomnak otthont adó Erzsébet-ligetről kapta elnevezését. Első keresztúti játékuk is ott került színre a platánok árnyékában, de évről évre megtöltötték érdeklődőkkel az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontot és a Kisszínházat is. Előadásuknak ezen a húsvéton az alapításakor katolikus kultúrotthonnak szánt Bálint Sándor Művelődési Ház biztosított helyszínt. A társulat vezetője, Kaj Ádám költő-író-rendező a szenvedéstörténet színrevitele során érdekfeszítő módon ötvözi a passió-előadások középkortól fogva hagyományos elemeit és a modern ember reflexióit a Megváltás egyetemes eseményére.
