2024. március 19., kedd
FONTOS

Isten irgalma tesz minket a remény hordozóivá

Ismét vírushelyzetben készülünk a húsvétra. Kovács Józseftől, a Szent Gellért Szeminárium rektorától kértünk megerősítő húsvéti gondolatokat.

➜ Tavaly februárban, mikor még híre sem volt a Magyarországon a vírushelyzetnek, a szegedi szemináriumban már volt automata kézfertőtlenítő. Milyenek a mindennapjaik?

➜ Valóban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy betartsuk a járványügyi előírásokat. De ez nem jelenti azt, hogy holnap esetleg nem esünk bele a betegségbe. A szemináriumból mindenki kérte az oltást a vírus ellen. Míg nem lesz meg mindenkinek, addig egyénileg nem mehetnek ki a kispapok az épületből. Az elöljáró atyák is csak minimális kapcsolatot tartanak személyesen a külvilággal. Folyik az online oktatás a kispapok számára. A lelki programok a megszokott rendben zajlanak. A szombati napokat szoktuk változatossá tenni. Családként élünk a szemináriumban, a programjaink is ezt mutatják. Vannak extrák, mint a disznóvágás. Járunk kirándulni, van konditermünk. Péntek esténként közösen nézünk filmet, a születés- és névnapokat együtt ünnepeljük.

➜ A bezártság is szolgálhatja lelkünk gyógyulását, ha felfedezzük a kereszténység engesztelő gyakorlatait. Hogyan tapasztalják ezt meg?

➜ A bezártság a szabadságra született ember számára nem jó. Akkor jó, ha önkéntesen választja, például egy szerzetesrendben. A mostani bezártság azonban egy teljesen új helyzetet teremtett mindannyiunk életében. Rádöbbenünk arra, hogy mégsem vagyunk szabadok teljesen, hiába a nagy technikai fejlődésünk. Az ember továbbra is esendő marad, és még inkább rá kell döbbennie arra, hogy mennyire Isten irgalmára vagyunk ráutalva. Ugyanakkor ez a helyzet arra is felhívja a figyelmünket, hogy még engem is bármikor magához szólíthat az Úr. Mi úgy vagyunk vele, hogy mindig más szokott meghalni és nem mi. Nem tudjátok sem a napot, sem az órát – figyelmezet Jézus mindannyiunkat. Az én figyelmeztetésem egy szívműtét volt a 65. születésnapomkor. El kellett gondolkodnom, hogy nekem is vannak határaim, és a nekem ajándékozott időt jól kell fölhasználnom.

➜ A nagyböjt lehetőség arra, hogy megújítsuk szívünket a bánat, a megtérés és a megbocsátás által. Mit jelent az ön számára?

➜ A hamvazás szertartásában az áll, hogy hamut hint a pap az ember fejére. Ez a szórás nem látszik, ahogy a megtérésnek sem kellene kívülről látszódnia, a következményeinek viszont igen. Erről beszél Jézus, amikor azt mondja: amikor böjtölsz, illatosítsd be ruhádat! Ne vegyék észre rajtad. A nagyböjt számomra a finomhangolás időszaka, hogy még alkalmasabbá váljak arra, hogy Jézus szavát jobban megértsem. A böjt az önfegyelmezés módja. Saját magunkban tudatosítani kell, hogy a böjt nem önmagáért van, nem azért, hogy teljesítsük az egyház parancsát, hanem segítség abban, hogy a finomhangolást el tudjuk végezni az életünkben. A húsvéti öröménekben szerencsés bűnről éneklünk. Az ember számára még a bűn is szerencse, mert csak az én bánatom szükséges hozzá, hogy Isten megbocsásson. Ő már mindent megtett értem, ennél többet már nem tehet. Ez nem tehet könnyelművé bennünket, ha nem bánom meg a bűnömet, szerencsétlen leszek.

➜ Tavaly már megéltünk karanténban egy húsvétot. Idén miben más az ünnepre való készületünk?

➜ Ez a húsvét már más lesz. Egyébként a kereszténynek alapból optimistának kell lennie. Mi vagyunk a reménység hordozói ebben a covidos világban is. A föltámadás megünneplése összekapcsolódik bennünk a szabadulás utáni vággyal is, ami ebben a helyzetben az oltásban jelenik meg majd a kispapok számára. Ha meglesz az immunitásuk, már valamivel szabadabban mozoghatnak, sőt a családjukat is meglátogathatják.

Nézze meg ezt is:

Egymástól is tanultak a családreferensek

  Évindító családreferensi találkozón vettek részt a Pasztorális Helynökség munka­társai Győrben. A két nap során lehetőségük nyílt …