2021. szeptember 23., csütörtök
FONTOS

A szeged-csanádi egyházmegyei oktatás évezredes múltja

A szegedi hittudományi főiskola kápolnája 1938-ban

A keresztény jövő szolgálatában

Idén először egyetemként zárta a tanévet a Szeged-Csanádi Egyházmegye fönntartásában működő és a dél-alföldi régió több városában is képzési hellyel rendelkező felsőoktatási intézmény, a Gál Ferenc Egyetem, amelynek elődje mintegy ezer évvel ezelőtt jött létre.

Tavaly augusztus óta egyetemként – mint az alkalmazott tudományok egyeteme – működik a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fönntartott Gál Ferenc Egyetem. A felsőoktatási intézménynek teológiai, pedagógiai, gazdasági, valamint egészség- és szociális tudományi kara működik a dél-alföldi régió több városában: Szegeden, Szarvason, Békéscsabán és Gyulán. Az intézmény névadója Gál Ferenc (1915–1998) dogmatikaprofesszor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. Egyházmegyénk felsőfokú képzéseinek gyökere Szent István koráig nyúlik vissza.

A csanádi egyházmegye megszervezésére ugyanis az államalapítás korában került sor. Az 1009-ben létrehozott pécsi püspökség mellett egyházmegyénk a másik olyan Szent István király alapította egyházigazgatási egység, amelynek – korabeli történeti forrásokból – bizonyosan ismerjük az alapításának évét (1030). Szent Gellért, az egyházmegye első püspöke nem feledkezett meg a papi utánpótlás biztosításáról, s a tudományok és a műveltség terjesztéséről sem, ezért a tanulni vágyó fiatalok számára iskolát hozott létre, amelynek élére Walter mestert állította, s amelynek megfelelő méretű és elegendő helyiségből álló épületet is rendelkezésére bocsátott a püspökség akkori székhelyén, Csanádon. Később helyettesként Walter mester mellé került Henrik doktor is, aki az olvasást, míg Walter a liturgikus éneklést oktatta.

A török időkben azonban elpusztult Csanád városa, és elenyészett a csanádi püspökség is. A tizennyolcadik században újjászervezett egyházmegye székhelye Temesvár volt, ahol szintén megindították a papnevelést is. A Kőszeghy László püspök alapította temesvári teológiai főiskola 1806 szeptemberében nyílt meg. A történelmi Magyarország 1918. végi fölbomlása következtében a délkeleti vármegyékre kiterjedő csanádi egyházmegye területi integritása is megszűnt. Az ezt az állapotot jogilag rögzítő és véglegesítő 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés értelmében a csanádi püspökség hivatalosan is három állam – Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Magyarország – területére került. A trianoni Magyarországot mindössze az egyházmegye területének tizenhárom százaléka (562 négyzetkilométer) illette, amelynek a harminchárom plébániáján működő papság mintegy százkilencvenezer hívőt szolgált.

A Temesvárról elűzött és Szegeden új egyházmegyei központot szervező Glattfelder Gyula csanádi püspök a papi utánpótlás biztosítására hittudományi főiskolát szervezett. Az Apostoli Szentszék egyetemekért és szemináriumokért felelős kongregációja 1930 augusztusában hagyta jóvá a szegedi papnevelde alapszabályait (statútumait).

Szeptemberben a jezsuiták vezetésével megindult az oktatás. A harminchárom papnövendék szeptember végén költözött be: húsz csanádi, öt nagyváradi, három szatmári, három kassai és két rozsnyói egyházmegyés kispap. Az utóbbi két csonka egyházmegye nem vállalt részt az építés költségeiből, de az intézmény fönntartását támogatta, míg a nagyváradi és a szatmári püspökség – amelyeknek, ha központja nem is, de területének egy része Magyarország része maradt 1920 után – anyagilag is hozzájárult a szeminárium építéséhez. Glattfelder Gyula csanádi püspök 1930. október 1-jén áldotta meg a szemináriumépületet, amely ma a Gál Ferenc Egyetem szegedi épülete.

Nézze meg ezt is:

Az Eucharisztia összeköt minket

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ötödik napján, szeptember 9-én, csütörtökön délben a Hungexpo A pavilonjában …