Gyulatelevízió
Istennel töltött idő
Az őszi hónapok a Szent Gellért Szeminárium életében a papnövendékek lelkigyakorlatának, a kápolna búcsújának és a beöltözésnek az ideje. Idén Tahiban, a Szív Lelkiségi Központban Janka Ferenc, a Gál Ferenc Egyetem rektorhelyettese vezette az öt nap elmélkedéseit. Szent Imre ünnepén négy kispap öltötte magára a reverendát.
A Duna-part érintetlen szépsége, a Pilis lankái és meredek kaptatói adták a szeminaristák idei lelkigyakorlatának természeti környezetét.
– Az éves elvonulás helyszínét úgy választjuk ki, hogy a növendékek ki tudják vinni az imájukat a természetbe. Ez segíti az elmélyülést – mondja Serfőző Levente, a szeminárium prefektusa. A lelkigyakorlat egyszerre ad lehetőséget közösségi és egyéni imára, elcsendesedésre és megosztásokra. Hangsúlyosak a közösen ünnepelt szentmisék, az éjszakai szentségimádás. Fontosak az elmélkedések, melyek új szempontokat tudnak adni a lelki élet alakításához.
– Janka Ferenc sokféle témát érintett, szent idő és szent hely, az idő változása bennünk és körülöttünk, a férfi és női identitás, a kapcsolatok, gyónás és szenvedés, az otthon – sorolja Tompa Szabolcs ötödéves papnövendék a témákat. Kiemeli, mennyire sokat jelentett, hogy az elmélkedések meg tudtak nyitni bennük valamit, kérdések fogalmazódtak meg, ezekre rá tudtak kérdezni az előadóval való beszélgetésben. Szabolcs szerint jó volt, hogy a Janka Ferenc verseket és énekeket épített be az elmélkedésekbe, így a művészet eszközeivel mélyebben tudott hatni a mondanivaló.
A papnövendék szerint fontos, hogy az ember időről időre kiszakadjon a hétköznapi körforgásból, elvonuljon, és Istennel töltsön el időt.
– Ha Istennek tudjuk adni az időnket és figyelmünket, fejlődni tudunk lélekben. Ebbe sok minden beletartozik, a nehézségek hordozásának a képessége, de az örömök megélése is – mondja Szabolcs, aki diakónussá szentelés előtt áll.
– A lelkigyakorlat az összegzés lehetőségét adta. Rá tudtam nézni eddigi életemre, istenkapcsolatomra. Fejlődni tudtam a csendes és közös imában is – összegzi tapasztalatát.
Visszatérve a szemináriumba hamarosan újabb ünnepre volt alkalom. A másodéves papnövendékek a szeminárium kápolnája búcsúnapján, Szent Imre emléknapján öltöztek be. Kovács József, a szeminárium rektora mutatott be szentmisét. Idén négyen öltötték magukra a reverendát: Gubena Ábel és Huszár Ádám a Szabadkai, Esiobu John Richard és Péter Zoltán a Szeged-Csanádi Egyházmegye növendékei.
Hagyomány, hogy a felsőbb éves papnövendékek a beöltözést megelőző este adják át a reverendákat néhány gondolat és imádság kíséretében.
– Vesd le a régi embert, és öltözz Krisztusba – a beöltözés ezt fejezi ki, a papnövendékek ezzel a cselekedettel Krisztust öltik magukra, az ő példáját szeretnék követni, és tőle tanulni. Megdöbbentő volt átélni a szimbólumok és a gyakorlat valós összhangját – számolt be az eseményről Tompa Szabolcs. Kovács József rektor a szentmisében arra figyelmeztette a növendékeket, hogy viseljék kellő alázattal a reverendát, mely nem azt mutatja, hogy már fontossá váltunk, hanem pont ellenkezőleg: mindenkori szolgálatunk eszköze. Ne féltve őrizzük a reverendánkat, hanem ahhoz méltó módon használjuk munkánkban, bátran koszoljuk össze, ha szükséges, de ne hanyagoljuk el.
