Gyulatelevízió
Függöny, fel!
Színházaink változatos kínálattal készültek az őszi kapunyitásra. A Szegedi Nemzeti Színház a Szerelmes Shakespeare című romantikus zenés játék mellett Heinrich von Kleist veretes vígjátékát, Az eltört korsót, illetve A két Korea újraegyesítése című, kortárs francia abszurd színművet mutatta be. Az operatagozat Puccini Manon Lescaut-jával indította az évadot, a karácsonyi szezonra Lehár Ferenc örökzöld nagyoperettjét, A mosoly országát tűzik műsorra. Békéscsabán magyar évadot hirdetett a Jókai Színház Wass Albert, Hunyady Sándor és Móricz Zsigmond művei mellett Szente Vajk Legénybúcsú című vígjátékával. A Szegedi Kortárs Balett – miközben Európa több nagyvárosában sikert aratott produkcióival – a Petőfi-emlékévhez csatlakozott a Lánglelkű című táncdrámával.
Emlékkiállítás a jubiláns építész grafikáiból
Alig több mint fél esztendővel kilencvenedik születésnapja után megtért Teremtőjéhez az Ybl-díjas építész, Tarnai István. Egyházi munkáinak sorából kiemelkedik a szegedi Tátra téri Szent Gellért-templom, amelynek megépítése forradalmi cselekedetnek számított a kommunista diktatúra idején. Első jelentős munkája, a technikai bravúrnak is beillő, Dugonics téri villamosváró mára a tér kapujának szerepére lépett. Alig száz méternyire Zenélő szökőkútjától, amely centenáriumi emlékhelyként épült, és nélkülözhetetlen közösségi térként vált mindannyiunk kedves színhelyévé. Károlyi Istvánnal közösen jegyzett Biológiai Kutatóközpontja 1973-as átadása óta sem veszített időszerűségéből. A Tátra téri Szent Gellért-templom tervezőjeként vérbeli szamizdat templomépítő minőségében nyerte el Szent II. János Pál pápai áldását. A Dóm téri Oktatási Központ korszerű, mégis időtlen épületének megalkotásakor Rerrich Béla avatott munkatársául szegődött – fél évszázadnyi eltéréssel. Egyik legutóbbi középülete, a Kaszap István Jezsuita Szakkollégium a visszahúzódó családiasság menedéke a Jósika utcában. A Szeged városképét meghatározó alkotásokkal gazdagító alkotó életművének kevéssé ismert szeletét: grafikáit, akvarelljeit bemutató emlékkiállítás a Magyar Tudományos Akadémia szegedi székházának kiállítótereiben állított emléket decemberben a nemrégiben elhunyt építésznek.
Koncertek, tárlatok, fesztiválok
Ezen az őszön is Hódmezővásárhelyre csábította képzőművészeti életünk élvonalát az Őszi Tárlat. A szegedi alkotók a Magyar Festészet Napja alkalmából jelentkeztek csoportos kiállítással a SZAB-székházban. A Reök-palota tereit Sárkány Győző grafikusművész alkotásai töltötték meg, amelyekben a szerencsés látogatók a művész tárlatvezetésével is elmélyedhettek. Az egyetem Rektori Hivatalának átriumában Dobóczky Zsolt legújabb fotóival, a világszerte kiállító Sejben Lajos képzőművész pedig ezúttal festményeivel jelentkezett. Ez utóbbi két kiállítás a Szegedi Tudományegyetem hagyományos Őszi Egyetemi Kulturális Fesztiváljának keretében nyílt meg. Az eseménysorozat széles palettát kínált kulturális eseményekből: a könyvbemutatók, táncházak, beavató színházi előadások és tudományos ülések mellett a Dugonics téri Aulában hallhattunk régizenei koncertet női zeneszerzők alkotásaiból, a Szegedre évről évre hazatérő hegedűs reménység, Sztathatosz Sebestyén Szokolay Ádám zongoraművésszel kamaramuzsikált, és az olyan, visszatérő sztárvendég mellett, mint amilyen Fülei Balázs, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar fiatal ígérete, Czingel Sándor is figyelemreméltó zongoraesttel lépett a közönség elé. Szokody Anikó zongoraművész Florence Sitruk hárfaművésszel közös koncerttel tisztelgett a 101 esztendeje Szegeden született, korszakos zongoraművész, Sebők György emléke előtt. marton árpád
Könyvek a házunk tájáról
Két remek kötettel gazdagodott a Dél-Alföld kulturális örökségét bemutató könyvek gyűjteménye. Apró Ferenc helytörténész ezúttal a Szeged-Alsóvárost érintő írásait rendezte kötetbe gyűjteményes életmű-sorozatának folytatásaképpen. Szeged archaikus városrészének jelentősége messze túlmutat a helytörténet keretein: az alsóvárosi ferencesek fél évezrednél is régebb óta meghatározó szereplői a Dél-Alföld katolikus lelkiségének. A ferencesek templomában őrzött két Máris-kegykép és az augusztusi Havibúcsú a Kárpát-medence egyik kiemelkedő kegyhelyévé teszi Alsóvárost, amely nem csupán Gárdonyi, Tömörkény, Móra, Móricz vagy Juhász Gyula írásain keresztül vált az egyetemes magyar lelkiségtörténet megkerülhetetlen színhelyévé, de innen, a napsugaras főoltár és házormok világából vált a szakrális néprajz nemzetközi rangú kutatójává Bálint Sándor. Szikszai Zsuzsanna makói könyvtárigazgató és művelődéstörténész az alföld vallási néprajzának és építészetének kedves alkotásait: útszélei keresztjeinket vette számba az A keresztfához megyek című kötetében.
