Gyulatelevízió
Kiállítás-panoráma a Magyar Kultúra Napján
Két kiváló fotóművész tárlata indította a kulturális újesztendőt. A szegedi Somogyi-könyvtárban Schmidt Andrea képei kerültek a falakra. Az alkotó 33 esztendőn keresztül volt a Délmagyarország fotóriportere, munkássága azonban messze túlmutat a sajtófotó műfaján: íróportrék, tájképek, dokumentarista és szociofotók, lírai tanulmányok is szerepeltek a válogatásban, amelyben kiemelt helyet kaptak a művész Szarajevóban és Erdélyben készült fotói. A hódmezővásárhelyi Németh László Általános Iskola és Gimnáziumban a hazai fotóművészet egyik nagy öregje, a vásárhelyi születésű Eifert János szerepelt egyedi megközelítésmódú, lovas témájú munkáival. A REÖK-ben Borko Močević szarajevói festőművész nagyméretű önarcképeken keresztül alapvető létkérdésekkel szembesítő alkotásai tárultak a látogatók elé, a Pataki Ferenc festőművész vezette szegedi Belvárosi Rajzkör pedig Lázár Éva festőművész tárlatával folytatta a tagjainak munkásságát bemutató sorozatát. Lázár Éva képei az Agóra falain is megjelentek, ahol művésztársával, Boldizsár Gáborral közösen állították ki festményeiket.
Fekete Gizi jutalomjátéka Szabó Magda művében, Macbeth Békéscsabán
A Szegedi Nemzeti Színház vezető színésznője, a Jászai-díjas Fekete Gizi jutalomjátékaként mutatta be Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi adaptációját olyan kiváló színészpartnerek közreműködésével, mint Szilágyi Annamária és Borovics Tamás. A rejtélyes, már-már különc házvezetőnő, Emerenc és az írónő nem mindennapi kapcsolatának tükrében egy sokat szenvedett és sokat tapasztalt asszony megrázó sorsa tárul elénk, újabb felejthetetlen alakítással gazdagítva Fekete Gizi színpadi életművét. A Békéscsabai Jókai Színház Shakespeare tragédiájával, a Macbethtel indította az új esztendőt, a címszerepben Beszterczey Attilával.
Díjeső a Magyar Kultúra Napján
Szegeden hagyományosan az emléknapon adják át a Szeged Kultúrájáért Díjat illetve a Kölcsey-érmeket a város közművelődésében élenjáró személyiségeknek. A díj kitüntetettje ebben az esztendőben a többszörös Dömötör-díjas színművész, Gömöri Krisztián és az ugyancsak sokoldalú karmester-zeneszerző, egykori zeneigazgató, Molnár László lett. Kölcsey-éremmel jutalmazták többek között Szatmári Csillát, a Móra Ferenc Múzeum Közművelődési Osztályának vezetőjét, Kárász Zénó színművészt és Fabulya Andrea irodalomtanárt, aki versmondóként rendszeres fellépője irodalmi esteknek és kiállítás-megnyitóknak.
Könyvek a házunk tájáról
Két remek kötettel gazdagodott a Dél-Alföld kulturális örökségét bemutató könyvek gyűjteménye. Apró Ferenc helytörténész ezúttal a Szeged-Alsóvárost érintő írásait rendezte kötetbe gyűjteményes életmű-sorozatának folytatásaképpen. Szeged archaikus városrészének jelentősége messze túlmutat a helytörténet keretein: az alsóvárosi ferencesek fél évezrednél is régebb óta meghatározó szereplői a Dél-Alföld katolikus lelkiségének, de Bálint Sándor s innen vált a szakrális néprajz nemzetközi rangú kutatójává. Szikszai Zsuzsanna makói könyvtárigazgató és művelődéstörténész az alföld vallási néprajzának és építészetének kedves alkotásait, útszélei keresztjeinket vette számba az A keresztfához megyek című kötetében.
Könyvek a házunk tájáról
Két remek kötettel gazdagodott a Dél-Alföld kulturális örökségét bemutató könyvek gyűjteménye. Apró Ferenc helytörténész ezúttal a Szeged-Alsóvárost érintő írásait rendezte kötetbe gyűjteményes életmű-sorozatának folytatásaképpen. Szeged archaikus városrészének jelentősége messze túlmutat a helytörténet keretein: az alsóvárosi ferencesek fél évezrednél is régebb óta meghatározó szereplői a Dél-Alföld katolikus lelkiségének. A ferencesek templomában őrzött két Máris-kegykép és az augusztusi Havibúcsú a Kárpát-medence egyik kiemelkedő kegyhelyévé teszi Alsóvárost, amely nem csupán Gárdonyi, Tömörkény, Móra, Móricz vagy Juhász Gyula írásain keresztül vált az egyetemes magyar lelkiségtörténet megkerülhetetlen színhelyévé, de innen, a napsugaras főoltár és házormok világából vált a szakrális néprajz nemzetközi rangú kutatójává Bálint Sándor. Szikszai Zsuzsanna makói könyvtárigazgató és művelődéstörténész az alföld vallási néprajzának és építészetének kedves alkotásait: útszélei keresztjeinket vette számba az A keresztfához megyek című kötetében.
