Gyulatelevízió
Az egyház missziós átalakítása
Ferenc pápa Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítása megjelenésének 10. évfordulója alkalmából szimpóziumot szervezett Rómában a vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma.
Tíz éve, 2013. november 24-én, Krisztus Király ünnepén jelent meg Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítása, amely az egyházfő első önálló apostoli dokumentuma. Az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma éppen a jubileum napján, 2023. november 24-én tartott szimpóziumot, amelyen azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorolt és mit jelent az apostoli buzdítás az egyház és a világ számára. A sokak által programadó pápai megnyilatkozásnak tekintett dokumentumban a szentatya az egyház pasztorációs tevékenyégének középpontjába az evangélium hirdetését állította a mai világban.
A tanácskozást Michael Czerny bíboros, a dikasztérium prefektusa nyitotta meg, aki az egyházfő pontifikátusának „koherens fejlődését” emelte ki, az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítástól kezdve a Laudato si’ (Áldott légy) és a Fratelli Tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikáig. A főpap szerint a pápa vezérfonala „az egyház missziós természete”, annak felismerése, hogy az egyház nem maradhat önmagába zárkózva, hanem „párbeszédet és találkozást kell kezdeményeznie a mai világgal, amely széttagolt és megtépázott”.
A szimpóziumot követően Czerny bíboros interjút adott a vatikáni sajtónak, amelyben rávilágított:
– Az Evangelii Gaudium jelentősége abban áll, hogy megismétli, amit Jézus mondott, nevezetesen azt, hogy a hitünket úgy élhetjük meg, ha a világ számára elvisszük az evangéliumot. Nem élhetjük meg a hitünket gettókban és zárt ajtók mögött, pláne nem falak mögött. A világnak szüksége van ránk, a világnak szüksége van Jézus szabadítására, és az Evangelii Gaudium egy térkép a világhoz, amelynek szüksége van az evangelizációra – emelte ki.
A szimpóziumon beszédet mondott Juan Grabois professzor, argentin jogász is, aki elmesélte első találkozását Jorge Bergoglióval. A számos argentin munkásmozgalom alapítójaként tevékenykedő Grabois szerint az apostoli buzdítás mesterien fejezi ki, miként viszonyul a pápa a szegényekhez.
– Szeretném kiemelni a hozzáállásának radikalitását. Teljes és mély megtérésre hív, ami akár meg is ijeszthet bennünket, hiszen megismétli azt a keresztény felhívást, hogy odaadjuk életünket másokért – magyarázta. – Az egyházfő arra ösztönöz, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, és forduljunk a szegények és a kirekesztettek felé, ami nem könnyű – tette hozzá.
A felszólalók közt volt Nathalie Becquart nővér, a püspöki szinódus altitkára, aki a pápai dokumentum jelentőségét hangsúlyozta a szinódusi folyamatban. Elmondta, hogy a 2018-as, ifjúságról szóló szinódus „módszertana azon alapult, ami az Evangelii Gaudiumban szerepel”, majd hozzáfűzte: amikor a szinodalitás fogalmának elmagyarázására kérik, gyakran emeli ki azt a négy alapelvet, amely a pápai megnyilatkozás negyedik fejezetében olvasható: az idő a tér fölött áll, az egység legyőzi a konfliktust, a valóság fontosabb az eszménél, az egész több mint a rész.
– Az Evangelii Gaudium arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen egyedülálló szerepet tölthet be a kereszténység a társadalmi kérdésekben – mutatott rá az olasz Luca Casarini. Véleménye szerint helyénvaló, hogy az egyház hangot ad véleményének olyan társadalmi kérdésekben, mint például az igazságosság és a béke, ugyanakkor nem szabad, hogy pusztán civil szervezetként tekintsünk rá, mert mindeközben „az egyháznak nem szabad félnie attól, hogy a Szentlélekről beszéljen”. Casarini emlékeztetett, a Fratelli Tutti kezdetű enciklikában a pápa arra hív, hogy az emberiség testvérként éljen együtt. Ez azonban a mai világban, amelyet háborúk tépnek szét, egyáltalán nem egyértelmű. Éppen az evangélium öröme az az egyedülálló ajándék, amit az egyház adhat a megtépázott világnak – szögezte le.
