Gyulatelevízió
A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus, 1938
„Ott leszünk!”
Ferenc pápa nemrégiben jelentette be, hogy 2020-ban Magyarországon kerül megrendezésre az 52. Eucharisztikus Világkongresszus.
Hazánk egyszer már adott otthont a katolikus világegyház ezen fontos eseményének: 1938-ban Budapesten volt a rendezvénysorozat 34. állomása. Az akkori eseményekből a csanádi egyházmegye is kivette a részét.
Glattfelder Gyula püspök a szervezők egyik szakbizottságának elnökként tevékenykedett, Sík Sándor piarista paptanár, a szegedi egyetem professzora pedig az egyházi énekek szövegeinek megalkotásában vállalt szerepet.
Az eucharisztikus mozgalomnak – és annak legjelentősebb ágának, az Eucharisztikus Világkongresszusnak – a középpontjában az Oltáriszentségben egységesen és oszthatatlanul jelen lévő Jézus Krisztus van.
Az első Eucharisztikus Világkongresszust a franciaországi Lille-ben rendezték 1881-ben. Az Oltáriszentség Istenének tiszteletére szervezett rendezvénysorozatnak nagy lendületet adott Szent X. Piusz pápasága. A 1903 és 1914 között pontifikáló Szentatya első egyházfői enciklikájában a következőket fogalmazta meg: ,,Egész pápaságunk célkitűzése, hogy mindent megújítsunk Krisztusban azért, hogy Krisztus legyen minden mindenben.”
Ennek jegyében – számos más lényeges lelkipásztori és hitbuzgalmi tanácsa, intézkedése mellett – szorgalmazta a gyakori (naponkénti) szentáldozást és azt, hogy a gyermekek minél hamarabb részesülhessenek Krisztus testében. Szent X. Piusz hitbuzgalmi irányelvei az egész huszadik századi katolikus spiritualitásban éreztették a hatásukat.
A magyar katolikus egyház 1938-ban kettős – pontosabban hármas – szentévet ünnepelt. Egyrészt az államalapító Szent István halálának 900. évfordulójáról emlékeztek meg, másrészt az Eucharisztikus Világkongresszus eseményeivel ünnepelték Jézus Krisztust.
Később – már a szentévben – egy újabb momentum is került az előbbi kettőhöz. A magyar katolicizmus ugyanis emlékezett arra is, hogy Szent István király halála előtt – kilencszáz évvel korábban – az Istenszülő Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat, amely azóta is Regnum Marianum, azaz Mária országa.
Így 1938-ban már a korabeli hivatalos egyházi közlemények és a sajtótudósítások is hármas szentévről írtak. A budapesti világkongresszus mintegy félmillió résztvevőjéhez XI. Piusz pápa rádión keresztül szólt, személyes követe pedig apostoli legátusként Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár – a későbbi XII. Piusz pápa – volt. Érdekesség, hogy a vatikáni küldöttség tagjaként részt vett az eseményen Giovanni Battista Montini – a későbbi pápa, Boldog VI. Pál – is.
A korabeli sajtótudósítások alapján Szegedről mintegy háromezer hívő zarándokolt az 1938. május 25-e és 29-e között tartott Eucharisztikus Világkongresszusra. Az egyházmegye hangsúlyt fektetett arra, hogy minél több gyermek eljusson az eseményre, külön ügyelve arra, hogy azok a szegény fiatalok is jelen lehessenek, akik az utazás költségeit nem tudják előteremteni. A szegedi plébániák közül az alsóvárosinak a hívei voltak a legaktívabbak: közülük mintegy hatszázan voltak jelen az eucharisztikus zarándoklaton. Szeged városának hivatalos küldöttségét Imecs György főispán és Pálfy József polgármester vezette, de jelen volt Shvoy Kálmán, a város parlamenti képviselője is.
Az előkészületekben tevékenyen részt vett Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki a kongresszus előkészítő főbizottsága művészeti bizottságának elnöke volt. Sík Sándor piarista paptanár, a szegedi egyetem professzora pedig az eucharisztikus egyházi népénekek egységesítését végezte. Glattfeldernek nagy szerep jutott a kongresszus május 27-i tömegrendezvényén, amikor is ő mutatott be szentmisét a százötvenezer férfi részvételével a Hősök terén tartott éjszakai szentségimádáson.
A katolicizmus mögött álló tömeg erejének reprezentálására hivatott eseményen a több tízezer férfi egyszerre visszhangozta Csávossy Elemér jezsuita páter gondolataira, hogy „ott leszünk”. „Ha majd az istentelenek harci támadása hitünk bátor megvallására hív – ott leszünk! Ha majd templomainkat, iskoláinkat, papjainkat, apácáinkat, gyermekeink hitét és ártatlanságát a galád támadás ellen meg kell védenünk – ott leszünk!”
