Gyulatelevízió
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum szakemberei közösen tárják fel II. András királyunk (1176–1235) sírhelyét Egresen. Az ásatások apropója a király Szentföldre vezetett keresztes hadjáratának 800. évfordulója. Az egykori Csanádi Püspökség területén fekvő ciszterci monostor régészeti munkálatainak első szakasza biztató eredményekkel zárult.
II. Andrást és második feleségét, Courtenay Jolánt a leghitelesebb források szerint a Maros déli partján álló, mai magyar-román határhoz közeli Egres ciszterci monostorában temették el 1235. szeptember 21-i halála után. A későbbiekben erőddé alakított épületet 1551-ben az oszmán seregek rombolták le, majd a maradványok idővel teljesen eltűntek a föld színéről.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke és a temesvári Bánáti Múzeum többéves előkészítő munkát követően 2013 novemberében légifotózással egybekötött geofizikai kutatással sikeresen azonosította Egres belterületén az egykori monostor pontos helyét, illetve a maradványok jellegét és mélységét. A régészeti munkák idén kezdődtek, miután a két szervezet együttműködési megállapodást írt alá.
A régészek az első fázis lezárása után a helyszínen kijelentették, hogy a középkori Magyarország egyik legfontosabb monostorának földalatti maradványai a vártnál is épebbek, ami nagyon biztató jelnek számít a királyi temetkezőhely feltárása szempontjából.
Az Egresi cisztercita monostort 1179-ben III. Béla király alapította, amely csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. Idén a templom kereszthajójának dél-keleti részét, valamint a déli hajó falának egy részét tárták fel. Az ásatáson nagy számban kerültek elő sírok, amelyek azt bizonyítják, hogy a helyi közösség évszázadokon át a helyszínen temetkezett – mondta Daniela Tanase ásatásvezető régész.
Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének vezetője elmondta, nem tudhatják biztosan, hogy a királysír a katedrális mely pontján található. A teljes feltárásához várhatóan három-négy évre és a terepmunkán előkerült leletek folyamatos feldolgozására lesz szükség.
Az öthetes munkálatok során eddig háromszor 25 négyzetméternyi területet ástak fel. A területen érmét, kulcsot és két gyűrűt is találtak. A régészeti leleteket lerajzolják, lefotózzák, majd fotometriai 3D-s modelleket készítenek a sírokról, a szelvényekről és a falmaradványokról.
A tervek szerint a II. András vezette 1217–1218-as magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója alkalmából nemzetközi konferencián ismertetik majd az egresi ásatások eredményeit, a keresztes lovagkirály korát.
800 éve indult magyar keresztes hadjárat a Szentföldre
Az angol, francia királyon és német-római császáron kívül csak a magyar királyság küldött saját királya vezetésével hadsereget a Szentföldre. A háborúk eredeti célja Krisztus szülőhelyének muzulmánok alóli felszabadítása és megőrzése volt. Osztrákokkal szövetségben, II. András magyar király fővezérletével 1217-ben indult a történelemkönyvekben ötödikként sorszámozott keresztes hadjárat. A király hadjáratával tulajdonképpen apjának, III. Béla királynak fogadalmát teljesítette. Ennek lesz jövőre a 800. évfordulója.
