2018. május 20., vasárnap
FONTOS

Kulturális mozaik

Az „Itt élned, halnod kell” a Dóm téren

Történelmi tablók a dóm előtt

A rendszerváltás időszakának emblematikus népszínházi eseménye volt az Itt élned, halnod kell című zenés történelmi utazás, amely nívós irodalmi szemelvények és könnyen befogadható zenei feldolgozások képében tárta a néző elé nemzeti történelmünk sorsfordító eseményei­nek krónikáját.

Az előadást megálmodó Koltay Gábor 2016-ban továbbgondolta a produkciót, hogy a Hősök terén tartott bemutatót követően hat magyar nagyváros közönsége is eltölthessen egy tartalmas színházi estet legfontosabb történelmi alakjaink társaságában. A szegedi Dóm téren, a Nemzeti Történelmi Arcképcsarnok ölelésében az idén október 14-én kelt életre a zenés történelmi tablósorozat a püspöki hivatal társszervezésében, lovasok, néptáncosok és korszerű látványtechnika bevonásával. A produkciót a Dóm téri szabadtéri-történelem élő legendája, Vikidál Gyula vitte a vállán, aki az államalapítástól a rendszerváltásig ívelő cselekmény majd minden képében feltűnt egy-egy kulcsszerepben.

A rendező így vallott az ország minden szegletébe eljuttatott szuperprodukció törekvéseiről: „Az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy pallérozzák történelemszemléletüket. Egy közösség, tágabb értelemben a nemzet fennmaradása, lelki és szellemi, nemkülönben anyagi gyarapodása az erős gyökerekbe kapaszkodó nemzettudat nélkül elképzelhetetlen. A felemelően szép és bátor emberi, történelmi példák felidézésével, és a magunk eszközeivel szeretnénk hozzájárulni, hogy hitet, erőt és bátorságot merítsünk a mindennapok küzdelmeihez.”

A szegedi Dóm tér, történelmi drámajátszásunk nagy hagyományokkal büszkélkedő színhelye minden bizonnyal a turné legfölemelőbb estéjének adott otthont.

1956 emlékezete és szőregi imádságok

Két kötet Miklós Péter történésznek, lapunk állandó szerzőjének könyves műhelyéből. A Szikra, láng, hamu című, reprezentatív kiállítású album az 1956-os forradalom Csongrád megyei emlékhelyeit veszi leltárba kimerítő fényképanyaggal, alapos dokumentumgyűjteménnyel és hasznosan forgatható összefoglaló fejezetekkel. A megye múzeumi fotótárainak féltett kincseit közre­adó képeskönyv érzékletessé teszi a kommunista diktatúra bilincseit porrá zúzó nemzeti föllángolás eufórikus hangulatát és a szovjet beavatkozással bekövetkezett véres megtorlás dermedt némaságát.

A Bálint Sándor Örökségéért Alapítvány égisze alatt pedig az idén novemberben elhunyt szegedi költő és néprajzi gyűjtő, Polner Zoltán Szőregen föllelt imádságanyaga vált hozzáférhetővé. Polner Zoltán pótolhatatlan munkát végzett, amikor újságírói munkája mellett utolsó óráiban rögzítette és dokumentálta a népi vallásosság évszázados hagyományokban gyökerező, káprázatosan szép és gazdag irodalmi megnyilvánulásait. Nem csupán a néprajz vagy a vallástudomány művelőinek, de a költészet és a nyelvi szépség kedvelői számára is emlékezetes olvasmányélményt nyújt a most kiadott gyűjtemény.

Fesztivál a Fesztiválban

 

 

Szinte önálló fesztivállá nemesült ebben az évben a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája által szervezett Őszi Kulturális Fesztivál komolyzenei koncertsorozata a Rektori Hivatal dísztermében. Császár Zsuzsanna zongoraművész és Nagy Enikő brácsaművész október 4-én e ritka kamarazenei hangszerpáros irodalmának legjavával – Bach, Prokofjev, Martinu és Hummel szerzeményeivel – lépett a közönség elé, hogy irányt mutasson a további ínyenc hangversenyeknek. Fülei Balázs, a fiatal magyar zongoristanemzedék nemzetközileg is keresett büszkesége ezúttal a fantázia műfaja köré építette föl hagyományosan ismeretterjesztéssel társuló műsorát.

S. Dobos Márta hegedűművész, Kleb­niczki György zongoraművész és Pólus László gordonkaművész valóságos orosz romantikus minifesztivált varázsoltak október 12-én revelációként ható műsorral, hogy másnap Dobrotka Szilvia és Kéringer László nyújtson át zenei ajándékot az ínyencek számára az orosz romantika dalterméséből Kerényi Mariann zongoraművész közre­működésével és emlékezetes Rahmanyinov-szólójával.

 

 

Sokak örömére ismét hallható volt a szegedi vokális művészet élen­járó együttese, a Victoria Kamarakórus, amely az angol reneszánsz kóruspolifónia különlegességeivel lépett pódiumra. A zongoraművészi karrierjét a zenepedagógus-képzés mellett örvendetesen tovább építő Maczelka Noémi pedig döbbenetes szólóestet adott a legnagyobb zon­gora­vir­tuó­zok: Liszt, Dohnányi és Bartók férfi zongoristákat is próbára tevő szerzeményeivel.

Egy lángoló lemez

Oscar-díjra jelölt filmzenéjük, a Lángok címe áll a Benedekfi testvérek, a zongorista István és a hegedűt időnként ütőkre váltó Zoltán frissen megjelent szerzői CD-jének borítóján, amelyet lehengerlő koncerten mutattak be Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen és Szegeden. A testvérpár, akik nem csupán a lemezcímben szereplő vietnami–amerikai film zeneszerzőiként, de a Békéscsabai Jókai Színház közönségkedvenceiként is sokak rajongását kiívták Lovak című musicaljükkel, ezen a felvételen ismét bizonyítják: szerzeményeik elragadó dallamossága, a klasszikus és az igényes könnyűzene; opera, musical és rock határvidékén kalandozó zenei kísérletezésük utat talál a közönség szívéhez. Tűz, lobbanékonyság, zenei lelemény és vérbeli férfias érzelmesség hatja át e szerzeményeket, amelyek egytől egyig egy korszerű romantika hullámain szárnyalnak: befogadható és ellenállhatatlan kifejezést adva olyan örök érzelmeknek, mint vágy és beteljesülés, tépelődés és felmagasztosulás, harag és olvadékonyság.

A kifinomultság igézetében

 

Mintha egy ismeretlen francia parnasszista költő verseit lapozgatnánk Radnóti fordításában – ez a felvillanyozó érzés tölti el a Veszelka Attila szegedi költő legújabb verseskötetének olvasóját. A kötet címe (Nyárutó a Tuileriák kertjében. Hungarovox 2017) afféle költői szerepverseket sejtet, és csakugyan: a szerző ezúttal teljességgel csöndre inti a korábbi köteteiben erőteljesen szóhoz jutó személyes élményköltészetet, és letisztult formálású, emelkedett költőiségű versfüzérrel lep meg. A kötet a hagyományos versesztétika diadalát hirdeti: finoman stilizált dalai bámulatos gazdagságú képi és asszociációs technikával adnak új kifejezést a költészet örök, mégis megunhatatlan témáinak: magánynak és szerelemnek, elmúlásnak és a lét kínjaink között is szép káprázatainak.

Nézze meg ezt is:

Magyarország választott

Modern demokráciákban természetes, hogy a parlamenti választások során az egyszerű állampolgároktól kezdve a pártpolitikusokig bezárólag …