2018. december 13., csütörtök
FONTOS

Kulturális mozaik

Levegősen, szabadon

A XXVIII. Csongrádi Plein Air művésztelep idei seregszemléje igazán megfelel a nevükben jelzett, szabad ég alatti oldottságnak. A hazai művészek mellett Lengyelországból, Romániá­ból, Szerbiából, Németországból és Litvániából érkezett alkotók, s noha mindegyikük ragaszkodik a maga markáns stílusához, mégis megkapó tematikus és szellemi harmóniában boncolgatják a világ látható és láthatókon túli dimenzióit, a vizualitás egymást átfedő-átjáró rétegeit. Míg realisztikus tájábrázolás egyáltalán nem (tárgyábrázolás is csak elvétve) jelenik meg a falakon, valamennyi alkotásból és a tárlat egészéből is a látványban föltáruló létstruktúrák életteli zsibongása árad. A kiállítás friss, üde, energiával és szellemiséggel – olykor szellemességgel – telített anyaga a legmagasabb esztétikai színvonalon, korszerű, mégis befogadható módon szól és szólít meg, a szemlélőt is bevonva a szabad ég alatti alkotás inspiratív és örömteli közegébe.

Keresztek, keresztutak

Dömötör Mihály fotóművész – saját bevallása szerint – nem tervszerű módon alkotta meg feszület-sorozatát, amely a szegedi Kass-galéria hozzájárulása az országos Ars Sacra egyházművészeti rendezvénysorozat programjához. Az élvonalbeli műtárgyfotós – a Móra Ferenc Mú­zeum egykori munkatársa – mégis egységesnek ható sorozattal állt elénk, amikor egymás mellé rendezte az útjai során megörökített útszéli kereszteket. A kiállítás anyaga különös műfaji kísérletképpen is fölfogható, hisz a képek tárgyai egyrészt maguk is műalkotások, másfelől a művészi fotóra összetéveszthetetlen bélyeget nyom az alkotó látásmódja, újabb jelentésrétegekkel gazdagítva a keresztek által kifejezett szakrális tartalmakat. Hiszen egy útmenti, egy egyházi épület ormán ékeskedő vagy éppen egy temetői kereszt – túl a krisztusi megváltástanon – maga is jelentékeny emberi tartalmakat hordoz: magányosan mered a felhők felé, visszacsillantja komor arányain az ég felhőit-fényeit, vagy épp az elhagyatottságot, a magányt és a megváltás reményét szimbolizálja. Dömötör Mihály kereszt-fotói tehát jóval többek műtárgyfotóknál: mindmegannyi csöndes lábjegyzet, sóhaj és röpima a múlandóság és az öröklét határmezsgyéiről.

65. Hódmezô­vásárhelyi Ôszi Tárlat

A kortárs magyar képzőművészet egyik legrangosabb seregszemléje a hagyományoknak megfelelően az idén is október első vasárnapján nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Az alföldi piktúra egyik leginkább karakteres iskoláját magáénak mondható város az Őszi Tárlatok idejére a progresszív törekvések bástyájává lép elő, ahol a lehető legszélesebb stiláris és műfaji palettán jelennek meg az alkotói világok. Ebben az esztendőben 206 festmény, grafika, illetve plasztika kapott lehetőséget a Pogány Gábor művészettörténész által vezetett zsűritől, hogy közönség elé kerülhessen az Alföldi Galéria tereiben. Noha a festészetben új reneszánsza van a figurális ábrázolásmódnak, a tárlat egészséges egyensúlyra törekedett a realista és az absztrakt megközelítésmódok között. Az idei Tornyai-plakettet Ámmer Gergő szobrászművész érdemelte ki, Fehér László pedig a tárlat 65 éves történetében először életműdíjban részesült.

Miklós Péter új kötetei

Miklós Péter történész, magazinunk állandó szerzője tovább bővítette legújabbkori történelmünk föltáratlan témáit megvilágító munkáinak körét: az Emlékpont kiadásában napvilágot látott legújabb kötetében a hódmező­vásárhelyi katolikus egyház életét tárja föl az 1944–1950 közötti sorsfordító években. Akár cseppben a tenger: a tanulmánykötet lapjain megelevenedik az olvasó előtt a magát koalí­ciós rendszernek hazudó kommunista diktatúra könyörtelen egyházüldözési mechanizmusa, amely a népbírósági perektől a szerzetesrendek feloszlatásáig és az úgynevezett klerikális reakció elleni kíméletlen harcig mindent latba vetett, hogy megnehezítse, idővel teljesen föl is számolja az egyház hitéleti, társadalmi és kulturális aktvitását. A szerző mindezt a magyar állam nyílt szovjetizálása egyik legfőbb bizonyítéka gyanánt mutatja be, miközben rávilágít a háború utáni katolikus önértelmezés Mindszenty József, illetve Bálint Sándor nevével fémjelzett, más-más hangsúlyokat kiemelő irányzataira.

Nézze meg ezt is:

A GFF ERASMUS+ partneri megállapodásai

A főiskola külügyi titkára, Thékes István szeptemberben a horvátországi Katolikus Egyetem vendége volt, és a …