Gyulatelevízió
A fenti címmel rendeztek Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Konferenciát május 27-én a Szeged-Csanádi Egyházmegyében. A Domaszék-Zöldfáson tartott konferencián részt vettek az egyházmegye területéről érkezett fiatalok, katekéták, pasztorális munkatársak és lelkipásztorok.
A konferencia előestéjén lehetőség nyílt részt venni A közösségvezető attitűdjei címmel tartott képzésen, melyet Gulyás Péter szervezetfejlesztő tartott, majd a pénteki programot közös szentségimádás zárta. Szombaton Kiss-Rigó László püspök ünnepi megnyitójában kiemelte a kétirányú misszió jelentőségét. Egyrészt az egyháznak törekednie kell olyan pasztorális utakat találni, amelyeken keresztül sikerül megszólítani a fiatalokat, másrészt motiválnia kell a fiatal generációt, hogy ő maga keressen keresztény közösséget. A kilépés és a meghívás missziójához szükség van hasonló fórumokra, találkozókra és átgondolt tervezésre.
A konferencia első előadását Ifjúságpasztoráció Magyarországon: van-e stratégiánk? címmel Gábor Miklós, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetője és Kámán Veronika, az iroda asszisztense közösen tartották. Előadásukban felsorolták az Ifjúsági Bizottság tevékenységének területeit, és beszéltek arról a konzultatív fórumról, amely negyedévente igyekszik összefogni az egyházmegyék ifjúsági referenseit és az irodák munkatársait.
Gábor Miklós bemutatta Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa ifjúsághoz való viszonyát és a három pápa fiatalokról szóló pasztorális koncepcióját. Az előadás keretében ismertették a 2015-ben tartott Országos Ifjúságpasztorációs Tanulmányi Napok Záródokumentumát, mely egyfajta országos ifjúsági stratégia alapjának is tekinthető.
A nap második előadásában Fábry Kornél, a NEK főtitkára a közösségvezetők lelkesedéséről és lelkesítéséről beszélt. Előadását Szent Ágoston püspök gondolatával kezdte: Benned is égnie kell annak, amit másokban lángra akarsz lobbantani. Kiemelte, hogy egy közösségvezetőnek egyszerre kell lelkesíteni és lelkesnek maradni, továbbá képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza, miért teszi mindezt, mi a célja a szolgálatának. Legtöbb erőnket arra fordítjuk, hogy mit és hogyan végzünk. Kevésbé beszélünk arról, hogy miért? Miben hiszünk? Miért fontos ez nekünk? Előadását gyakorlati tanácsokkal és szempontokkal kiegészítve zárta.
A konferencia jó alkalom volt arra, hogy felkeltse a jelenlévők érdeklődését a Vitorla egyházmegyei képzés iránt. A képzés programjáról és az ott szerzett tapasztalatokról három Matróz (a képzésben résztvevő személy) beszélt. A szervezők jelezték, hogy októberben újra megszervezik a képzést, melyre már a konferencia résztvevői közül is voltak érdeklődők.
A délelőtt további részében kiscsoportos témafeldolgozás következett, majd a közös ebéd után öt jó gyakorlatot ismerhettek meg a jelenlévők. Olyan működő gyakorlatok kerültek bemutatásra, melyet az egyházmegye plébániáin kisebb együttműködéssel könnyen meg lehet valósítani. Bemutatkozott az Antióchia mozgalom és két plébániai ifjúsági csoport, melyek közül az egyik egy kistelepülésen, a másik pedig egy városi közegben született. Az általános iskolás korosztály hitébresztésével is foglalkoztak abban a csoportban, ahol a Budapest-Zuglói Páduai Szent Antal Plébánia tapasztalatiról hallhattak, de a résztvevők kipróbálhatták a padlókép módszert, valamint a ministráns csoportok indításához is ötleteket meríthettek.
A konferencia napján elhangzottakat Serfőző Levente ifjúsági referens összegezte. Zárógondolataiban kiemelte, hogy a fiatalok megszólításában mindenkire szükség van: minden fiatalra, minden katekétára, a lelkipásztorokra és minden világi hívőre. A módszereket nem lehet megkerülni, de az első lépés, amely magával ragadó lehet, az a személyes tanúságtétel. A résztvevők visszajelzései is azt sugallják, hogy ez a konferencia nem maradhat csupán egy rendezvény a sok közül: tovább kell lépnünk. Első lépés, hogy a nap közben hallottakat feldolgozzuk, és az itt hallott kérdésekre először személyes választ adjunk.
