Tarhonyás paprikás és egy bögre forró tea – ez volt a vacsorája annak a több mint száz hajléktalannak, akik november 17-én a Szolidaritás éjszakáján gyűltek össze a szegedi Dugonics téren.
Pál György, azaz Gyuri bácsi szinte a rendezvény kezdetétől fogva visszatérő vendége az eseménynek. A 69 éves idős ember már több mint tíz éve él az utcán. Negyvenkét évig dolgozott, majd egyik napról a másikra került utcára. Mint mondja, a legfőbb problémának a hajléktalanszállók túlzsúfoltságát tartja, ezért inkább egy elhagyatott garázsban húzza meg magát.
– Sajnos egyre több a hajléktalan. Sajnálom azokat, akiknek a Kárász utca padjain kell aludniuk – teszi hozzá. Mégis könnyes mosollyal az arcán mondja, hogy boldog, hiszen a mai este róluk, hajléktalanokról szól.
A Szolidaritás Éjszakáját hagyományosan a krízisidőszak elején, novemberben rendezik meg a belvárosban.
– A 13 évvel ezelőtt indult rendezvény célja, hogy felhívja társadalom figyelmét a krízisidőszakban rendkívül nehéz körülmények között élő hajléktalanok helyzetére – mondta el Köllő Sándor, a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség lelkésze, majd hozzátette, hogy sok meleg ruha adomány érkezett a szervezethez, amelyet az este folyamán ki is osztottak.
A program részét képezte a vacsoraosztás is, amit a Máltai Szeretetszolgálattal közösen készítettek a szervezők, valamint imádkoztak és gyertyát gyújtottak az elhunyt hajléktalanokért. Az este további részében a tűz körül melegedhettek, sakkozhattak, pingpongozhattak és beszélgethettek a fedél nélküliek. Sőt, azok is csatlakozhattak az eseményhez, akik a hétköznapokban félnek megszólítani a hajléktalanokat.