2020. július 7., kedd
FONTOS

Kulturális mozaik

Radnóti szobra a róla elnevezett gimnázium elôtt Szegeden

A mi klasszikusaink

Noha az idei tavasz a kultúra területein is kényszerszünetet hozott, aki keresett, talált magának töltekeznivalót. Legkézenfekvőbb ilyentájt a könyvespolchoz folyamodni segítségért. Két kötet is a Dél-Alföld kulturális virágkorát reprezentálja az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó első kiadások hasonmását hozzáférhetővé tévő könyvsorozatában.

A 17 éves költőzseni, József Attila első verseskötete, a Szépség koldusa a mai Somogyi-könyvtár helyén állott egykori Koroknay-könyvnyomda áldozatvállalásából láthatott napvilágot 1922-ben. A versek elé a kamasz költő példaképe és pártfogója, Juhász Gyula írt elragadtatott ajánlást, és az irodalomtörténet igazolta jövendölését: „József Attila Isten kegyelméből való költő, és ezt meg lehet és meg is kell mondani, és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása – és ez nem csak és nem mindig a költőn múlik egészen – őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.”

1933-ban a két világháború közötti szellemi pezsdülés egyik legjelesebb intézménye, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma bocsátotta közre Radnóti Miklós harmadik kötetét, a Lábadozó szél címűt. Az akkor már országos nevet szerzett költő több szegedi ihletésű költeménye is ebben a gyűjteményben látott napvilágot, de párizsi élményeinek, a francia modern poézis hatásainak és a költő hitvallásának markáns nyomai is megmutatkoznak a lapokon.

Világ-Képek

A tavasz a Dél-Alföld kiállítóhelyein a fotóművészet igézetében köszöntött be. Akik még idejében fölkerekedtek, emlékezetes látnivalókkal térhettek haza a karantén idejére. A NKM Energia Zrt. szegedi galériájában a Magyar Természetfotósok Szövetsége ünnepelte csoportos kiállítással megalakulásának harmincadik évfordulóját. A hódmezővásárhelyi Emlékpontban ezúttal angyalszobrokat megörökítő képeivel jelentkezett a neves műtárgyfotós, Dömötör Mihály. Az Alföldi Galériában pedig a magyar fotóművészet élő legendája, az ugyancsak hódmezővásárhelyi származású Eifert János életmű-kiállítása nyílt meg február 23-án.

Eifert János sokpólusú életművén – legyen bár szó riportfotóról, dokumentumképről, portréról, természetfotóról vagy beállított, műtermi képekről – markánsan végigvonul a látványt érzelmező, jelentések terébe helyező alkotó személyessége. Ez az autonóm látásmód teszi a fénykép valódi művészévé: a bravúrosan elkapott pillanatok éppúgy, ahogyan a mesteri megvilágítás, a szobrászi látásmóddal beállított testek vagy a kép grafikai elemekkel való kiegészítései új meg új értelmezési keretet kínálnak a szemlélőnek, a látható világ kimeríthetetlen jelentéstartalmaira kérdeznek és mutatnak rá.

Eifert János munkássága megkerülhetetlen hozzászólás ahhoz a százéves vitához, lehet-e a fényképész egyenrangú pályatársa a hagyományos vizuális műfajok alkotóinak. Képei azt bizonyítják, a fotós is rendelkezik azzal a sajátságos látásmóddal és formanyelvvel, amelynek révén egyedi, mélységesen személyes üzeneteket fogalmazhat meg a világról, képei világképet tárhatnak elénk.

A szívünkben élő Bácska

A Trianon-centenárium még hangsúlyosabbá teszi, ha a tágasabban értelmezett régió jut szóhoz valamely fórumon, kiadványban. A 2002-ben Szegeden elhunyt Gion Nándor életművét egybegyűjtő életmű-kiadás legfrissebb, hatodik darabja ezért érdemel mindenképp említést. Miközben az újvidéki magyar rádió szerkesztői munkáit végezte, Gion Nándor megkerülhetetlen, másokéval nehezen párhuzamba állítható életművet alkotott meg, a halhatatlanságba helyezve a délvidéki, bácskai magyarság huszadik századi történetének kisvilágait. Gion sajátosan magyar és sajátos közép-európai legendáriumot ír, miközben a legmagasabb – szimbolikus – művészi létsíkra emeli egy nemzet és egy egész térség évszázadnyi történelmét. Aki Giont olvasta, annak lelki topográfiája örökre kiegészül Szenttamás patakpartjával, utcácskáival, Kálvária-dombjával, a képzelet szőtte és/vagy emlékekből lepárolt regényalakok pedig a lélek halhatatlanságában folytatják könyvbeli sorsuk.
Az életmű-kiadás a kulcsregény Latroknak is játszott forgatókönyves és színpadra alkalmazott változatával a   Gion-rajongóknak is ínyencségekkel kedveskedik, de a hagyatékból sajtó alá rendezett memoárok, színpadi művek és rádiójátékok sem okoznak csalódást az író régi és új híveinek. Csak remélni lehet, hogy a szerzői ínségtől szenvedő hazai színházi világ is fölfigyel végre e vérbeli magyar író történelmi tanúsággal fölérő életművének színpadi vetületére.

(Gion Nándor: Krisztus katonái a Görbe utcából. Prózai és drámai művek; Életműkiadás/6. Noran Libro 2020.).

Nézze meg ezt is:

A járványhelyzetben is kitett magáért az egyházmegyei karitász

Élelmiszercsomagokkal, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, segélyekkel és számtalan egyéb módon támogatták a bajba jutott családokat a Szeged-Csanádi …