2021. július 30., péntek
FONTOS
A 3 emeletes mesekönyv

Kulturális mozaik

Színház a vírushelyzet idején

A bezárt ajtók mögött is folyik a munka Szeged színházaiban. A repertoár bővítése, folyamatos próbák, streamelt előadások mellett folyamatosan keresik a létezés lehetőségeit. Új darabokkal készülnek, hogy „hatalmas berobbanással” indulhassanak, amint lehet. Mindegyik színházigazgató azt fogalmazta meg, az élő színházat nem tudja helyettesíteni egy digitális közvetítés, a színház a színész és a néző itt és most-ban megélt izgalmas találkozása, a játék pedig közösen megélt élmény.

Kancsár Orsolya, a Szegedi Pinceszínház igazgatója a stúdiószínház útkereséséről beszélt. A nézőkkel való kapcsolattartás fenntartására Digitális Színházterem elnevezéssel minden héten elérhetővé tesznek Youtube-csatornájukon régebbi és közelmúltban játszott darabokat. Mint beavatószínház, ifjúsági és kortárs műveket feldolgozó előadások szerepelnek kínálatukban. Tíz perc rádiószínház címmel általános iskolákat szólítanak meg. A magyar klasszikus és kortárs irodalom gyerekek által könnyebben befogadható írásaiból, mesékből és novellákból készítenek színészeik és gyermekszereplőik heti rendszerességgel hangjátékokat. Az érdeklődő iskolák emailben (pinceszinhaz@invitel.hu) kérhetik az ingyenes, az irodalomórának új színt adó hangjátékokat. Közben folynak a próbák, négy darabbal is készülnek a vágyott nyitásra.

A Kövér Béla Bábszínház igazgatója, Kiss Ágnes is a kapcsolattartás fontosságára teszi a hangsúlyt:

– Szeretnénk megmutatni, mi zajlik a bezárt ajtók mögött.

A színház Facebook-oldalán folyamatosan játékos és informatív tartalommal jelentkeznek. Társasjáték, kvíz, puzzle mellett szakmai könyvtár összeállításával segítik a bábművészet megismerését. Várják a szabadtéri programokat, új darabbal készülnek a nyitásra. Lehetővé tették a streamelést, havonta két alkalommal látható előadásuk. Darvasi László érzékeny tollal megírt 3 emeletes mesekönyve nemcsak a gyerekeknek lehet színházi élmény. Az életünk problémáit felvető mű számos kérdést tesz fel, és ad témát gyerek–szülő beszélgetéshez. Otfried Preussler műve, A kis boszorkány a bábszínház feldolgozásában szegedivé vált. A Boszorkányszigetre átültetett történetben elevenedik meg a hivatását – légy jó boszorkány – félreértő kis boszorkány kalandja, aki csupa jó dolgot cselekedve igyekszik megfelelni az elvárásnak.

A Szegedi Nemzeti Színház februárban csatlakozott a streaming szolgáltatást nyújtó színházakhoz. Márciusban két népszerű előadást tűztek műsorra. Húsvétra készülve a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, a Stabat Mater volt látható online közvetítésben, mely megidézve a kereszt előtt álló Szűz Máriát, a gyermekét elveszítő mindenkori anya fájdalmának állít emléket.

Elkapni a valóságot

A Dugonics Társaság Szeged legrégebbi, ma is működő civil egyesülete a vírusidőszakban az online térbe helyezett előadásokkal, felolvasásokkal nyit az érdeklődők felé. Ebben a félévben az irodalmat állították a középpontba Írók, költők Szegedről címmel. A második alkalmuk vendége Szilasi László író, irodalomtörténész, az SZTE Magyar Irodalom Tanszékének vezetője volt. A József Attila-díjas írót teljes életművét átfogó beszélgetésben az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának főigazgató-helyettese, Kokas Károly kérdezte.

Irodalom és valóság, témaválasztás, történelemhez való viszony, a saját írói hang megtalálása kérdések mentén tekintették át az öt megjelent és a hatodik készülő regényből álló életművet. Szilasi László 2010-ben jelentkezett első, Szentek hárfája című regényével. Az akkor negyvenes éveiben járó író vallja, az alkotó lassan jut el saját hangjához, szüksége van élettapasztalatra, érettségre az íráshoz.

– Soha nincs az az érzésem, hogy elkaptam a valóságot. Jó kérdéseket feltenni, az „anyagot” jól megírni – ebből születik az irodalom – fogalmazta meg műveire visszatekintve.

Nézze meg ezt is:

Újrakezdés a Lélek erejével

A járványhelyzet hozta elmélyülés, olvasás csendes percei új lendületet adtak. Ezt tapasztalták meg Kisteleken is. …