Gyulatelevízió
Ima, együtt gondolkodás, együtt cselekvés
Álmodni és újrakezdni a plébánián – ezzel a címmel hívott egy webinárium keretében közös gondolkodásra a Kateketikai Iroda. A négy előadás egyszerre volt szembenézés a pandémia eredményezte nehézségekkel, és annak tudatosítása, hogy a megújulás folyamatos keresése mellé felzárkózott az újrakezdés kihívása.
Hogyan értelmezzük ma a plébániát? – Serfőző Levente, Pálfai Zoltán, Kovács Zoltán és Tapodi Krisztián arra bátorítottak, hogy merjünk álmodni, továbblépni és újrakezdeni. A webkonferenciára már előzetesen több mint száz regisztráció érkezett, az online elérhetőség révén pedig azóta már kétszer annyi érdeklődőt ültetett a képernyő elé. Nem teológiai előadás, de nem is konkrét receptek adása volt a cél, hanem egy motiváló szemléletformálás, mely saját cselekvési tervek kidolgozására ösztönöz.
Serfőző Levente, a Kateketikai Iroda vezetője Plébánia, „Ház” a házak között címmel a forrás, a kezdetek tudatosítására fókuszált, az egyház fiatalságának tapasztalatait és a II. vatikáni zsinat tanítását idézte fel. Eszerint a plébánia az az Isten által egybehívott közösség, ahol az evangélium láthatóvá, megélhetővé lesz akkor, ha teremtő, kezdeményező, alkotó és bátor a küldetése vállalásában. Ez jelöli ki az irányt, merre tovább: ima, együtt gondolkodás és együtt cselekvés – határozta meg az utat az előadó.
Pálfai Zoltán előadása – Christus vivit? – címmel Ferenc pápa apostoli buzdítását középpontba állítva szembesíteni próbált: mi az általános gyakorlat ifjúságpasztorációnkban, oktatási intézményeinkben és mi az a szemlélet, amit a Szentatya mutat nekünk. Az előadót az az aggodalom vezette, ha nem változtatunk, néhány éven belül ki fognak ürülni a templomaink. Mit mutat Ferenc pápa? Már beszédmódja is változást jelez. Nem a vezető, hanem az atya, az embereket kísérő testvér, a bölcs nagyapa szólal meg, személyes hangon, aki élteti a friss levegőt hozó, hitélményt adó ifjúsági világrendezvényeket, ahol meg tudott valósulni a fiatalok és a világegyház találkozása. Hirdeti a szinodális – szün hodosz – utat, melyben Isten népe együtt halad az úton, és arra hív meg, hogy „szeressük a valóságot”, mely a pápa számára összetett, tág, helye van benne a szegénynek, betegnek, sérültnek, idegennek, és innen merítsük lelkipásztori tapasztalatainkat.
Kovács Zoltán A plébánia, mint az imádság műhelye címmel saját gyakorlatát mutatta be. Lelkipásztori munkája célja, hogy segítse hívei számára az Istennel való találkozást.
– Ehhez létre tudom hozni az alkalmat, meg tudom teremteni az atmoszférát, de a találkozás mindig Isten és ember között zajlik.
Elmondta, hittanosait, ministránsait gyakran viszi el Szegedre, Budapestre lelkigyakorlatra, hogy hiteles élményeket tudjanak szerezni. Sokszor sikerrel, időnként kudarccal. Sikerrel, amikor megvan az istenélmény. Aztán tovább építkezik. Tea, chips mellett beszélgetni hív a plébániára, ahol bátran ki lehet mondani a negatív tapasztalatot is, ami hozzá tud járulni egy megnyíló tanulási folyamathoz. Az első élményt további alkalomteremtéssel gazdagítja, új imaformákat mutat be például, és megszületik az igény a folytatásra, és mások bevonására.
Tapodi Krisztián a táborokban történő közösségépítés lehetőségét járta körbe. A tábor áthidalja a plébánia és az iskola közti szakadékot. Szabad légkörében érték a sokféleség, teret ad a személyességnek és a képességek kibontakoztatásának.
A hallgatók chatben kérdezhettek, a webinárium az előadók válaszaival zárult.
A webinárium itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=GVBLQkujN4A
