Gyulatelevízió
Ferenc pápa pasztorális útmutatása a jövő egyházáról
Ferenc pápa Evangelii gaudium apostoli buzdítása kiadásának 10. évfordulója alkalmából Via Ecclesiæ címmel rendezett pasztorál-kateketikai konferenciát országosan egyedülálló módon a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete (SZEKI). November 22-én a Gál Ferenc Egyetem Klebelsberg-termében az egész országból és külhonból érkezett hallgatóság követte jeles magyar és külföldi teológusok előadásait.
Az Evangelii gaudium Ferenc pápa programbeszédeként értelmezhető apostoli buzdítása, melyben kijelöli az egyház útját és lelkipásztori stílusát. A SZEKI konferenciája erre az útra nézett rá, számba vette a mai egyházra vonatkozó kihívásokat, a jövőben előttünk álló feladatokat.
– Ma, amikor irreális, őrült ideológiák támadják az ember méltóságát, nagy szükség van az evangélium reményére, a tanúságtevő keresztényekre – nyitotta meg Kiss-Rigó László püspök a nyolc előadásból álló tanácskozást, melyet azzal a céllal rendezett a SZEKI, hogy hírül vigyék a résztvevők az evangélium örömét, és újra hangsúlyt adjanak annak az egyházképnek, amit Ferenc pápa képvisel, amikor a legmélyebbre, a gyökerekre mutat rá.
A keresztény ember küldetése, hogy „Jézus jelenlététől átalakított élettel” mindenkinek elmondja: Isten szeret téged, Jézus meghalt érted, feltámadt és új életet kínál neked. Ez az üzenet. Ez mindig ugyanaz, a kihívás pedig az, hogy minden korban megtaláljuk a megfelelő, vonzó, a kor emberét megszólító kifejezési formát – ennek útjait kereste Michael Wallace Banach apostoli nuncius előadásában.
Kissnémet Fülöp OSB, a Római Gregoriana Egyetem hallgatója Ferenc pápa szellemi hátterét mutatta be: Bergoglio bíborosra jelentős hatással volt a „népi teológia”, mely válaszolva a latin-amerikai társadalmi valóság állapotára hangsúlyozta, a szegények az evangélium elsődleges címzettjei.
Janka Ferenc, a Gál Ferenc Egyetem rektorhelyettese előadása az öröm szerepére koncentrált a hit átadásában. Transzdiciplináris megközelítést választott, segítségül hívta az etika, a bölcselet és pszichológia tudományát, a Szentírás tanítását, hogy elvezessen, mi valódi öröm az ember számára.
Ubaldo Montisci, a Szaléziak Pápai Egyetemének professzora és Sergio Pérez Buena, a Salamancai Pápai Egyetem pasztorál-kateketikai oktatója előadásaikban azt hangsúlyozták, az „első igehirdetés”, a kérügma kiváltságos helyet foglal el a lelkipásztorkodásban, azt minden embernek joga van hallani. Akik hírül adnak, „lélekkel evangelizálónak” kell lenniük, az ember életének minden „útkereszteződésében” ott kell állniuk.
Keszeli Sándor, a Nemzetközi Kateketikai Bizottság tagja arra figyelmeztetett, hagyományos kezdeményezéseinkkel mindössze a fiatalok 4%-át érjük el.
Bakó László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem teológiai karának oktatója pasztorális irányváltást sürgetett: át kell formálni a frissesség, őszinteség, öröm-könnyedség, emberközpontúság, valóságlátás jegyében minden egyházi struktúrát, hogy az evangelizálás alkalmas csatornájává váljon.
Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora amellett érvelt, hogy a harmadik évezred egyházának imádkozónak kell lenni: meg kell élni és tanítani kell az imát. Bátorított a szekértáborokon felülemelkedő együttélés és testvériség megtapasztalására. A párbeszéd, a találkozás révén a kereszténység az együttélés katalizátora lehet: felismerni és elfogadni ezt a szerepet, valóban méltó keresztény jövőképet jelenthet.
