Gyulatelevízió
Makón három napig tartó rendezvénysorozattal elevenítették fel Mindszenty József 1948. május 22–23-ai Csanád vármegyei látogatását. Filmvetítést, kiállítást, kerekasztal-beszélgetést szerveztek, az ünnepi szentmisét követően pedig felavatták a hercegprímás emlékszobáját, amelynek berendezéséhez Kiss-Rigó László püspök két igazán különleges ajándékkal járult hozzá.
– Igen, elfogult vagyok. Nem a legendák, hanem a valóság miatt szeretjük Mindszenty atyát. Egy sötét korszak hőse volt, de az ő lelke és a környezetéé nem volt fekete – fogalmazott talán minden emlékező nevében Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány igazgatója a Marosmenti Mindszenty-napok kerekasztal-beszélgetésén. Mindszenty József hercegprímás látogatása még közel hét és fél évtized távlatából is elevenen él a makóiakban.
Mindszenty az évezred hercegprímása?
A pénteki kiállítást megnyitó kerekasztal-beszélgetés vezetője, Medgyesi Konstantin történész, a szegedi múzeum igazgatóhelyettese úgy vélte, ez volt Makó város történetének egyik legnagyobb eseménye, hiszen mintegy harmincezren várták a magyar katolikus egyház vezetőjét. Igaz, voltak olyanok, akik nyolcvanezres létszámot becsültek, a beszédes nevű Kukucska János kommunista propagandista pedig először tizenötezret írt a jelentésébe, majd áthúzta és 11 136-ra javította – nem tudjuk, hogy miként jutott ezen eredményre. Azonban nemcsak Makó tisztelte Mindszentyt, hanem az egész ország is. Medgyesi feltette a kérdést: ha Wyszyński bíborost a lengyelek az évezred lengyel prímásának nevezték, akkor Mindszenty lehet a magyar megfelelője?
Kovács úgy vélte, nevezhetjük az évszázad hercegprímásának, hiszen felemelte a szavát mind a nyilasok, mind a kommunisták ellen, továbbá egész Európában, sőt a tengerentúlon is elismerik munkásságát. Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész rámutatott, már zalaegerszegi plébánosként is jelentős eredményeket ért el: felszámolta az analfabetizmust a településen, segítette a rászoruló családokat, majd veszprémi püspökként az egyházi területek egy részét földosztás céljára akarta felajánlani, de – a kommunistákkal ellentétben – nem törpeparcellákat, hanem életképes paraszti birtokokat kívánt létrehozni.
Pálfai Zoltán, a Szent István Király Plébánia plébánosa elődjéről, a kommunisták által csak „makói Mindszentynek” hívott Csepregi prelátus szerepéről beszélt annak megtalált naplója alapján. Komoly viták zajlottak a látogatás menetrendjéről, de ezek elülte után is gondoskodtak az egyház ellenfelei, hogy május 23-a ne legyen események nélküli: „váratlanul” elment az áram aznap, de készültek generátorokkal, majd „véletlenül” a körmenet útvonalán egy teherautó „robbant le”, de a fiatal katolikus legények arrébb tolták.
Horváth Attila ezzel kapcsolatban megjegyezte: látni kell az itt lévő harmincezer ember bátorságát, akik részt mertek venni a Marosmenti Mária-napokon egy olyan időszakban, amikor államosították az egyházi intézményeket, és sorra börtönözték be a papokat, a szerzeteseket, a püspököket, illetve az év végén magát a hercegprímást is.
A beszélgetést követően átadták a „szeretet virágait” azoknak, akik vagy fiatalon vettek részt a Mária-napokon, vagy valamely közeli családtagjuk képviseltette magát azon.
Mindszenty példájából merítsünk erőt!
Szombaton Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta az ünnepi szentmisét a Szent István Király Plébániatemplomban.
– Mindszenty József bíboros hitelesen és hősiesen tett tanúságot hitéről – mondta. Hangsúlyozta, nincs igaza azon kritikusainak, akik az ő kommunisták elleni fellépését túlzottan keménynek tartják, sőt talán még súlyosabb veszteség érte volna az egyházi intézményeket, ha „puhább” álláspontot foglal el. Abban tévedett, hogy csak rövid ideig tart a diktatúra, de végül neki lett igaza, a pártállami diktatúra elbukott. Ma Mindszenty bíboros példájából meríthetünk erőt, hogy megőrizzük keresztény értékrendünket, hitünket.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József alkotmányfelfogásáról beszélt. Kiss-Rigó László szavaihoz kapcsolódva ő is visszautasította a hercegprímás elleni vádakat. Az egyházi vezető nem illetéktelenül avatkozott bele a politikába, hanem hercegprímásként egyenesen kötelessége volt, hiszen ő is az országtanács tagja lett. Így nemcsak állampolgári, általános morális kötelességét teljesítette, amikor kiállt a náci időkben üldözött zsidók, majd a kommunisták által kitelepítésre ítélt svábok mellett, hanem mint az ország első közjogi méltósága cselekedett – hiszen az 1937. évi XIX. törvénycikk alapján annak tekintette magát. Úgy gondolja, Mindszenty József volt az a csillag, amely a magyar nemzetnek utat mutatott.
Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly főherceg, Magyarország vatikáni nagykövete szerint is különleges helyet foglal el Mindszenty az ország történetében, a nép reménysugarává vált a kommunizmus évtizedeiben. Makón viszont egy másik oldalát mutatta meg: a szentéletű, népét hitre vezető lelkipásztorét, aki több mint harmincezer embert tanít a hitre. Kifejezte reményét, hogy ez utóbbi szerepe a szentté avatásához is hozzájárulhat.
Átadták a makói Mindszenty-emlékszobát
A katolikus egyház, a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány támogatásával újították fel azt a helyiséget, amelyben a hercegprímás 1948. május 22-e éjszakáját töltötte.
A korhűen berendezett emlékszoba anyagához Kiss-Rigó László püspök két ajándékkal járult hozzá. Ezek egyike egy szőnyeg, amelyen II. János Pál pápa imádkozott Mindszenty József sírja előtt. Érdekesség, hogy mivel az utolsó pillanatban jutott eszébe a szervezőknek, hogy szükség lehet a szőnyegre, így az akkoriban esztergomi káptalan Kiss-Rigó püspököt kérték meg, hogy gyorsan hozza el szobájából a sajátját. A püspök ezen kívül felajánlotta a hercegprímás miseruháját, amely egy amerikai kitérő után az ő segítségével került vissza Magyarországra.
