2017. augusztus 20., vasárnap
FONTOS

250 éves a Szeged-felsővárosi minorita templom

1789. március 16-án Kőszeghy László püspök és Szeged város bírája, polgármestere és tanácsa megállapodást kötött. Eszerint a palánki plébániát világi pap veszi át, a fölsővárosit a minoriták, az alsóvárosit a ferencesek kapják…

A szegedi barokk stílusú felsővárosi minorita templomot a 13. századi régi apátsági templom maradványai­ra építették, és Szent Miklós tiszteletére szentelték. A templom és a hozzá tartozó minorita rendház 1754 és 1767 között épült Lechner Vencel tervei alapján, méghozzá azon minoriták részére, akik 1739-ben Belg­rádból települtek át Szeged városába.

A letelepülést és a templomépítést Kelemen Didák tartományfőnök kérvényezte. A minoriták még 1744-ben szerény kápolnát emeltek a mai templom helyén. A főoltár Szent Miklós-képét a hagyomány szerint Kárász Miklós városi főjegyző festette; valószínű azonban, hogy csak adományozta. Ez a kép napjainkban a kolostori lépcsőházban található. A templom 1887-ben, egy tűzvészben szinte megsemmisült, 1888-ban a hívek adományaiból újjáépítették és a korábbinál puritánabb, késő barokk homlokzattal látták el.

1928-ban épült a timpanonos kapu, valamint ekkora készült el a három új harang, melyeket Szlezák László készített. A pécsi Angster József és Fia által új orgona is került a templomba.

Az épület barokk és rokokó forma­világú berendezési tárgyai nagy értékű, védett iparművészeti műkincsek. A tölgyfa kapuszárnyak figurális domborművei Szent Miklóst, Szent Kiliánt, Szent Ferencet és Szent Bonaventúrát ábrázolják. Az ugyancsak különleges fapadokat 1767-ben minorita szerzetesek faragták. A példátlanul szép, már klasszicizáló sekrestyeszekrény későbbi, a 18. század legvégéről származik. Az 1806-ból való főoltár Szent Miklós püspököt, a kereskedők és hajósok patrónusát ábrázolja. A Szent Ferenc-oltár predella képén Szent Katalint festették meg. A templom alatt egy altemplom található, amely a szerzetesek, papok és jómódú egyháziak temetkezési helyéül szolgált a nagyárvíz idejéig.

A Szent Miklós templomhoz közvetlenül csatlakozik L-alakban az egyemeletes, lesarkított minorita rendház épülete és a barokk stílusú kálvária, amelyet Pozsonyi Ignác pesti szobrász készített 1800-ban. 1990-ben az egykori Gyevi-temetőből a kolostor udvarára helyezték azt a 18. századi oszlopos Mária-szobrot, amely valamikor a Szent György téri kolostorkertben állt.

A plébánia vezetését 2000-től ismét a magyarországi minorita szerzetesek látják el. Mint a cím is utal rá, a felsővárosi plébánia közössége ebben az évben ünnepli a templom építésének 250. évfordulóját. Ezt a jubileumi évet Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök úr nyitotta meg 2016. december 6-án, a templom búcsúünnepén.

Ezévben várjuk a kedves testvéreket városunkból és egyházmegyénkből a meghirdetett búcsúi szentmisékre, vagy a rendi ünnepekre, de akár csak néhány perc imára a 250 éves falak közé.

Nézze meg ezt is:

Kutatás készült az egyiptomi muzulmánok keresztényellenességéről

Az Osservatore Romano vatikáni lap a Fatwa háza a keresztényellenes rendeletek ellen címmel közölt cikket, …