Gyulatelevízió
Orgonavirágzás
2018 tavaszán két hangversenysorozat is kezdetét vette a székesegyház világhírű Angster-orgonáján. Hazánk elsőszámú komolyzenei koncertszervező intézménye, a Filharmónia Magyarország az egyházmegye társszervezésében indította útjára új orgonabérletét. Az április 18-i nyitókoncerten egy ifjú belga orgonavirtuóz, Etienne Walhain játszott parádés műsort a népszerű tenorista, László Boldizsár közreműködésével. A tournai Notre Dame székesegyház orgonistája a hangszer irodalmának széles spektrumát hozta el Szegedre Bachtól Max Regerig. Mint Szamosi Szabolcs orgonaművész, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, a hangversenysorozat műsorát úgy állították össze, hogy a társműfajok rajongóit is megnyerjék a hangszerek királynőjének.
A folytatás ennek jegyében széles műfaji távlatokat ölel föl: szeptember 10-én Demeniv Mihály fiatal tangóharmonika-virtuóz lesz Kovács Szilárd vendége, október 1-jén Szamosi Szabolcs játszik a népzenész Pál István „Szalonna” partnereként, december 27-én pedig Palya Bea lesz a kísérletező kedvéről ismert orgonaművész, Fassang László hangversenyének közreműködője.
Május 12-én a székesegyház saját szervezésű orgonaestjeinek sora is kezdetét vette Mészáros Zsolt Máté közreműködésével. Az utóbbi, ingyenesen látogatható koncertsorozat az orgonairodalom klasszikusaira fókuszál, a folytatásban az amszterdami Öreg-templom orgonistája, Matthias Havinga május 26-án megrendezett hangversenyével, akit a mantovai Federica Iannella követett június 9-én, majd a gdanski Roman Perucki június 16-án, míg július 11-én az Atlantából érkező Jens Korndörfer zárja a sorozatot. Részletes információk: filharmonia.hu, illetve domorgona.hu
Angyalműhely – vendégségben
A talányos cím a Kecskeméti Katona József Múzeum tematikus kiállítását takarja, amely június 20-ig a szentesi Koszta József Múzeumban vendégeskedett. A kiállítás anyagát 56 kortárs magyar képzőművész – egyebek mellett Aknay János, Ale Ildikó, Aranyi Sándor, Dréher János, Henn László András, Orosz István, Papp György, Pataki Ferenc, Sejben Lajos, Szemadám György – keresztény ihletésű műalkotásai képezték. Az ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által válogatott és megnyitott kiállítás széles műfaji és esztétikai horizonton mutatta föl, miként jut szóhoz a modern művészet formanyelvén, illetve formakeresésében az ember transzcendencia iránti igénye, istenkeresése és a kinyilatkoztatás üzenete.
Zene lélekből, lélekkel
Ebben az évben Békéscsaba volt a Filharmónia Magyarország Con Spirito egyházzenei fesztiváljának kiemelt helyszíne. A négy esztendeje útjára bocsátott, Pünkösd napjaira időzített hangversenysorozat Budapesten kívül négy nagyvárosban szólaltatja meg a négy keresztény nagyegyház – a római és a görög katolikus, a református és az evangélikus egyház – hithirdetéséhez kapcsolódó zeneműveket a liturgikus zene klasszikusaitól napjaink keresztény muzsikájáig. A fesztivál művészeti vezetője, Kamp Salamon így fogalmaz a műsorfüzetben: „A mai ember szétválaszt mindent, ami principálisan összetartozik. Nemcsak az életet a művészettől, hanem önmagát is isteni eredetétől.” A fesztiváligazgató ezzel a sorozat címadását is megindokolja: a con spirito – azaz lélekkel – zenei utasítás ugyanis vallási ihletettségű szerzemények esetében nem érheti be csupán az emberi érzelmek fölkeltésével. Az idei fesztivál két szenzációszámba menő attrakciója is egyházmegyénk területén lelt otthonra: május 16-án a világ egyik legelső fúvósegyütteseként számon tartott German Brass adott kirobbanó sikerű koncertet a szegedi dómban Bach szerzeményeiből, míg a békéscsabai evangélikus Kistemplomban a Helsinki Evangélikus Püspökség ugyancsak világhírű fiúkórusa vendégeskedett május 17-én.
A Magyar Hegedű Ünnepe
A világhírű, iskolateremtő magyar hegedűművész, Hubay Miklós születésének 160. évfordulójához közeledve rendezték meg immár harmadízben a Pesti Vigadóban a Magyar Hegedű Ünnepét június 2-3-án. A Hubay-iskola prófétájaként ismert szegedi hegedűművész-professzor, Szecsődi Ferenc szervezte rendezvénysorozat, amelynek közreműködői jelentős részben a szegedi Zeneművészeti Kar művésztanárai voltak, a koncertek mellett alkalmat adott a bemutatkozásra a világszínvonalú magyar hangszerkészítő mesterek számára, fórumot teremtett az élenjáró magyar kortárs zeneszerzők – Balassa Sándor, Dubrovay László és Tóth Péter – művei számára, és a zene egyetemessége jegyében találkozót kínált a képzőművészet és a költészet múzsáinak is.
