Gyulatelevízió
Boldog Apor Vilmos gyulai plébános kinevezésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek emlékünnepséget Gyulán, a Városháza dísztermében. Az emlékezés helyszíne szimbolikus jelentőségű volt, hiszen 1941. február 24-én ugyanitt, a hajdani vármegyeháza dísztermében ünnepelték Apor Vilmos győri püspökké szentelését.
Az arisztokrata családból származó későbbi vértanú püspök hamar közvetlen kapcsolatba került a város polgáraival. Szolgálata alatt magára vállalta a legnehezebb feladatokat is. Megértő hozzáállása a gyóntatószékben érvényesült a leginkább, igazi lelki vezetőként tekintettek rá.
Az ünnepségen több emlékbeszéd által elevenedett meg Apor Vilmos személyisége. Kiss-Rigó László püspök Apor áldozatának a jelentőségére hívta fel a figyelmet:
– A keresztény vértanúság sohasem a véletlen műve. Egy igazi keresztény vértanúság sohasem azért történik, mert valaki rosszkor volt rossz helyen, vagy mert véletlenül így alakult a dolog, ahogy az sem igaz, hogy fanatikus módon kereste magának a bajt. A keresztény vértanúság szeretetből és áldozatvállalásból történik. Ez viszont nem hirtelen jelenik meg egy emberben, hanem hosszú fejlődés folyamat következményeként. Igaz ez Apor Vilmosra is – hangsúlyozta Kiss-Rigó László.
Az konferencián Görgényi Ernő gyulai polgármester beszédében kiemelte, a város egykori polgárairól sok mindent megérthetünk Apor Vilmos munkásságát tanulmányozva, aki nagy hatást gyakorolt a helyi közösségre.
– Ha egy szép városba érünk, a gyönyörű épületeket és parkokat csodálhatjuk meg először. Tudjuk, hogy az alkotott környezet a helyi közösség gondolkodásmódjának, értékrendjének a lenyomata és közvetítője. Ezért oly fontosak azok a meghatározó személyiségek, akik az adott közösség, jelesül Gyula város szellemiségére nagy hatással voltak. Akik egyenesen formálták a gyulai polgárok gondolkodásmódját és értékvilágát. Egy város mindenképpen alkotás is, nem csak elemeiben, épületeit, közterületi szobrait, városszerkezetét tekintve, de lelkiségében is. Ennek a műnek pedig legnagyobb formátumú, legnagyobb hatású alkotói között volt Báró Apor Vilmos, városunk egykori szeretett, feltétlen köztiszteletben álló plébánosa – fogalmazott Görgényi Ernő.
Kovács József országgyűlési képviselő az egykori püspök jellemét mutatta be az emlékező közösségnek:
– Annyi bizonyos, hogy nem hétköznapi ember volt. Egy arisztokrata, aki csakhamar közvetlen kapcsolatba került a város minden rendű és rangú polgárával. Ő éppúgy otthon volt az Almásy kastélyban, mint egy gonddal, bajjal küzdő, szegény mesterember házában. Aki reményt és figyelmet tudott adni azoknak, akiket megszólított – mondta a képviselő.
Petróczki Zoltán Gábor, a Boldog Apor Vilmos Alapítvány elnöke a vértanú püspök lelki vezetői személyiségét helyezte középpontba:
– Apor, mint plébános munkastílusában az ausztriai Innsbruckban megismert papi eszmét követte. Káplánjai és közvetlen munkatársai ezt szerették benne. Nevelő, melegszívű elöljáró volt. Akaratát és rendelkezéseit finom formában közölte. A napnak minden óráját kitöltve rendre, fegyelemre, pontosságra törekedett. Valójában nem volt magánélete. Életét a híveiért végzett munka töltötte ki.
A konferencia előadói között foglalt helyet Kovács József püspöki helynök, aki Apor Vilmos gyulai lelkipásztor tevékenységét mutatta be, majd Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója a gyulai Apor-tiszteletről tartott előadást az emlékezőknek.
A második világháborút Apor Vilmos már győri püspökként élte át. Az orosz megszállás idején minden menekültet befogadott, a püspökvár pincéjében több száz ember talált menedékre. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta az oroszoknak, dulakodás tört ki, miközben halálos lövés érte. A szovjet katonák ezután elmenekültek, a menedékhelyen viszont rajta kívül senkinek nem esett bántódása.
