Februártól látogatható Szeged legrégebbi épülete A Dömötör-torony

Szeged legidősebb, 11. századi alapokon nyugvó építménye a Dömötör-torony, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templomot első alkalommal 1199-ben említették. Számos alkalommal átépítették, és csak a 18. századra nyerte el végső formáját. A középkori alapokon nyugvó épületet a nagy­közönség idegenvezetéssel tekintheti meg.

– Már a torony megtalálása is meseszerű volt. A késő román, kora gót stílusú építmény egy barokk templom bontása során bújt elő ősi rejtekéből. A szakemberek sem tudták, hogy ott van, ezért ez akkor nagy szenzáció volt – mondta Kiss Edit, a Szegedi Dóm Látogatóközpont igazgatója. A nagy tiszai árvíz pusztítása után, 1925-ben bontották le a barokk templomot, amelynek tornyában rejtőzködött a Dömötör-torony. Felújítása a 30-as években kezdődött, s keresztelőkápolnává alakították.

A torony művészi restaurációja Rerrich Béla munkája. A falába a szegedi várból előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették.

A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, ő ezekkel díjat is nyert az 1932-es padovai egyházművészeti kiállításon. A Dömötör-torony frissen elkészült falképeinek sikerét azonban beárnyékolta egy szerencsétlenség: 1932-ben valószínűleg a Tisza rendkívül magas vízszintje okán felgyülemlő belvíz miatti nedvesedés megrongálta a festményeket, ezért Aba-Novák 1933-ban újrafestette őket, ekkor már freskótechnikával, kisebb változtatásokkal a kompozícióban. A torony későbbi vizesedései miatt a falfestmények az ezredfordulóra újra erősen megrongálódtak. Megmentésük érdekében bizonyos részleteket Forrai Kornélia restaurátor közreműködésével eltávolítottak az eredeti helyükről, majd res­tau­rálták és 2016-ra visszahelyezték őket.

A Dömötör-torony meséi című kiállítással nyitották meg a nagyközönség előtt a tornyot. A kiállítás korabeli újság­cikkeken, fotográfiákon és levelezéseken keresztül, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásain át tárja elénk a Dömötör-torony érdekes történetét. A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített – a Csongrád Megyei Értéktárba is bekerült – miseruha, amely szintén meg­tekinthető a kiállításon.